Évszázadokon át vadásztak a felfedezők a hatalmasnak képzelt, titokzatos déli kontinensre
2021. május 16. 17:09 Múlt-kor
Korábban
Telepesek a déli kontinens nyomában
A következő felfedező, Álvaro de Mendaña de Neira már azzal a szándékkal indult el Peruból, hogy megtalálja a déli kontinenst. A felfedezőutat az motiválta, hogy a spanyolok olyan történeteket hallottak az inkáktól, amelyben egy gazdag területről szóltak a nyugati óceánban.
Mendaña három hónapos hajózás után, 1568. február 7-én szárazföldre bukkant, amelyet Santa Isabelnek nevezett el, de később kiderült róla, hogy egy szigetcsoportot hajózott körül, amelyet utóbb Salamon-szigeteknek nevezett el. Hat hónapig tartózkodott a területen, ezalatt pedig rendszeresen összecsaptak a bennszülöttekkel.
Második útjára 1595–1596-ban került sor, és 378 telepest, köztük nőket is vitt magával, hogy kolonizálják a Salamon-szigeteket. Szerencsétlenségére azonban képtelen volt újra megtalálni az általa felfedezett földet, és végül Nendo szigetén kötöttek ki 1595. szeptember 8-án. A helyiek eleinte segítőkészek voltak, ám a jó viszony hamar ellenségeskedésbe fordult.
Az állandó harcokban a spanyolok lőfegyverei nem értek sokat, mert az esőtől a lőporuk benedvesedett. A legénység egy része fellázadt, a telepeseket pedig a malária is megtizedelte. Maga Mendaña is áldozatul esett a kórnak. A kormányzói székben a felesége, Isabel Barreto de Castro követte, aki a bátyjával együtt még kitartott a szigeten, de október 30-án elhagyták azt, ezzel az első kolóniaalapítás a Csendes-óceánon kudarcba fulladt.
A portugál születésű Pedro Fernandes de Queirós részt vett Mendaña sikertelen vállalkozásában, de ez sem szegte kedvét ahhoz, hogy 1605–1606 során 160 emberrel és három hajóval útra keljen megtalálni és a spanyol korona számára elfoglalni a nagy déli földrészt. Felfedezték például a Buen Viaje szigeteket (ami ’Jó utat’ jelent spanyolul), és felfedezte az Új-Hebridák (a mai Vanuatu) legnagyobb szigetét, Espiritu Santo-t. Mivel Queirós azt hitte, hogy a déli kontinenst találta meg, a sziget teljes neve La Austrialia del Espiritu Santo lett.
Queirós hajóját azonban 1606 júniusában egy vihar elszakította a társaitól. Az expedíció vezetője visszahajózott a mexikói Acapulcóba, a helyettese, Luis Váez de Torres azonban, miután azt hitte, hogy parancsnoka hajótörést szenvedett, folytatta az utat.
Torres végighajózott az ő nevét viselő szoroson, amely elválasztotta Ausztráliát és Új-Guineát, bizonyítva ezzel, hogy utóbbi sem azonos a keresett nagy déli kontinenssel, hanem egy önálló sziget. Az utazásáról kevés forrás maradt fent, így az sem kizárt, hogy ő maga látta Ausztrália partjait, de írásaiban sosem állította, hogy megtalálta azt. A feladata végeztével Manilába hajózott vissza.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
maják
- Háromezer éves maja települést fedeztek fel Guatemalában
- A magyar sajtó és a bolgár hadba lépés
- Minden évben várják, de eddig nem jött el a világvége
- A hódítók nem tudták teljesen eltüntetni az amerikai őslakosok hagyományos népi játékait
- A titokzatos dzsungelbéli főváros a Csillagok Háborúja díszletéül is szolgált
- A leghíresebb maja romváros eddig lezárt részei is látogathatók lesznek
- A maja villámisten ritka szobra került elő Mexikóban
- Szokatlan játékokkal múlatták az időt az Újvilág őslakosai az európai hódítás előtt
- Feláldozott emberek maradványait találták meg egy maja romvárosban
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.