Evés-ivás, hangzavar és éles lőfegyverek jellemezték Shakespeare korának színházi előadásait
2021. április 26. 12:49 Múlt-kor
Korábban
Egyedi kialakítás
A majdnem teljesen köralakot formáló Rose színház valószínűleg egy aréna helyén épült, melynek központi részén kapott helyet a nézőtér. Bár manapság ezek a színpadhoz közel eső részek számítanak a legjobbnak, akkoriban a nyitott tér alatt a nézők gyakran eláztak.
Ahogy más southbanki színházakban, így itt is a központi tér döngölt földjén helyezkedett el egy kis színpad, amely a legnagyobb épületekben is csak maximum 15×7 méteres volt. A színfalak mögötti részt egy 7 méter magas, karókon lógó baldachin választotta el a színpadtól, amelyet három oldalról vették körbe a színészeket tanácsaikkal gyakran ellátó nézők.
„Kiszámolták, hogy a Rose színház nézőterén körülbelül 400-700 állónéző fért el”- mondja Julian Bowsher, a Museum of London régésze, aki maga is részt vetta a Rose színháznál végzett ásatásokon.
Az állóhelyek mellett körben háromemeletnyi fedett karzatot alakítottak ki a jómódúak részére. Az egyik oldal tornyán az adott színház szimbóluma volt látható: egy rózsa a Rose színháznál, egy földgömb a Globe-nál, illetve egy hattyú a Swannál. A színpad mögötti galérián játszódtak az olyan kiemelt fontosságú epizódok, mint például Júlia erkélyjelenete, a csapóajtókon pedig szörnyek és kísértetek léptek színre.
Busás bevételek
Többféle jegyár létezett: az állóhelyért egy pennyt, a karzatra kettőt, ha pedig az illető még kispárnát is kért, három pennyt kellett fizetni. A pénzt kis fadobozokban gyűjtötték. „Egyes darabokat zárral láttak el, de a legtöbbet egyszerűen csak összetörték, hogy hozzájussanak a benne lévő pénzhez”- magyarázza Bowsher.
Egy XVI. századi londoni színház összesen körülbelül 2000 (fizető) nézőt tudott befogadni. Az üzlet tehát jól működött, egészen az 1593-as pestisjárványig, amikor egy évre kénytelenek voltak bezárni.
A színészek mindegyike férfi volt, akik mindannyian hivatásszerűen űzték a szakmát, és az egyes társulatok tagjai a kiadásokat és a bevételt is megosztották egymás között. Nem véletlen, hogy a vállalkozók számára kiállított engedélyekben is kereskedelmi szolgáltatásként határozták meg az előadásokat.
Sok ember gazdagodott meg a színháznak köszönhetően, amely azonban nemcsak a pénzről szólt, hanem az addig elképzelhetetlen mértékű presztízsről is: Burbage fia – aki egyébként Shakespeare társulatában színészkedett – is így tett szert nagy vagyonára, valamint színésztársa, Edward Alleyn is ennek köszönhetően tudott magának kastélyt vásárolni. Ami Shakespeare-t és társulatát illeti, 1603-tól Jakab király alkalmazásában álltak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában - megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap
