Eufória, rémhírek és romok: feljegyzések 1956 októberéből

Látszólag Nyugat

Az 1956-os forradalom nem egy csapásra, de megváltoztatta a társadalmi nyilvánosság korlátait. Ez a korban legnépszerűbb tömegkulturális termékek, a filmek fogyasztásában is visszatükröződött. Bár 1956-ban a magyar mozikban leggyakrabban még szovjet filmeket adtak, már ebben az évben is egyre hétköznapibbá váltak a nyugati filmalkotások. A forradalom napjaiban a mozik zárva tartottak vagy – nagy belső tereik miatt – forradalmi gócponttá váltak.

1956 után megváltozott filmkínálat: a szovjet filmek szinte teljesen eltűntek a mozikból, amelyek többségében angol, francia vagy olasz filmeket vetítettek a régi magyar filmek mellett.

A Szabad Nép székháza a forradalom napjaiban (Fortepan / Gödér Hajnal)

Bár a szépirodalmi könyvkiadás is megváltozott, a kádári kultúrpolitika egyik fontos célja volt, hogy az 1956-os közösségi élményt kétségbe vonó, a szereplők etikai normáit negatívan ábrázoló szépirodalmat népszerűsítse. Kende Péter szerint ebbe a körbe sorolhatók az 1956 után egyre népszerűbb Moldova György 1956-tal kapcsolatos novellái, Karinthy Ferenc Budapesti ősz című regénye, illetve a forradalom egy fontos szereplőjének, Déry Tibornak Számadás című novellája is.

A forradalom napjaiban rövid időre szabaddá vált sajtó után már nem lehetett visszatérni a Szabad Nép propagandájának a hangvételéhez. A napi sajtó folyamatos pártirányítása megszűnt, megjelentek a színesként rendőrségi híreket vagy bulvárlapokhoz hasonló pletykákat közlő képeslapok. Az 1956 decembere és 1957 februárja között „új köntösben” kiadott, új vagy megújuló lapoknak (Esti Hírlap, Magyar Ifjúság, Nők Lapja) nemcsak hivatalos előfizetőkre, hanem valódi utcai közönségre is szükségük volt.

Újszerű külalak, új formátum, kevesebb politika, több fénykép, több pletyka és alacsonyabb ár. Az új lapok népszerűségére jellemző volt, hogy néhány nap alatt elfogytak, eleinte csak utcai terjesztéssel. A Magyar Ifjúságra 1958 áprilisáig nem is lehetett előfizetni. Ennek ellenére a lap példányszáma 1958-ban 180 ezer, 1961-ben 225 ezer, 1964-ben 246 ezer volt, és folyamatosan nyereséget termelt.

A Nyugat látszólag elérhetővé vált. A két legismertebb 1956-os sláger is amerikai dallamok honosításaként született meg. Az Ahogy lesz, úgy lesz című, manapság 1956-ból talán legismertebb slágert eredetileg az Alfred Hitchcock rendezésében készült Egy ember, aki túl sokat tudott című thrillerben énekelte Doris Day. A dal magyar változatát G. Dénes György (Zsüti) írta.

1956 után a jövő bizonytalansága sajátos jelentést és népszerűséget adott a slágernek. Az amerikai Dean Martin előadásában 1956-ban hetekig slágerlista-vezető Memories Are Made Of This című dal 1956 után magyar fordításban, Boros Ida előadásában Honvágydalként vált ismertté és az emigrációba menekülők tömegeinek nem hivatalos „himnuszává”. Róluk azonban évtizedekig csak virágnyelven lehetetett beszélni, akárcsak az 1956-os szolidaritás és a közösségi összefogás élményéről, amely a családi emlékeken keresztül csak búvópatakként maradhatott fenn.

1. Eufória egyik pillanatról a másikra
2. „Néztük a romos várost”
3. Látszólag Nyugat

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2012

• Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• A férjét istenítő vörös grófnő
• A pártfeleség
• "18 évet vártam erre a napra"
• "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
• A kormányzó hitvese
• A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
• A magány rabjai
• A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén