2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Erdélyi vendéglősök és algériai artisták – a budapesti vendéglátás a húszas-harmincas években

2021. szeptember 28. 09:35 Saly Noémi

Budapest mindig is soknemzetiségű város volt, aminek köszönhetően étkezési kultúrája is igen változatos képet mutatott. A XX. század első felében aztán az újabb betelepülők még színesebbé és izgalmasabbá tették a hazai éttermek, kávéházak kínálatát. Nagy szerepet játszottak ebben az elcsatolt országrészekről érkező honfitársaink. 

Bizánc étterem

Emigráns orosz forradalmárok

A XVIII. századtól a németek és a „rácok”, azaz a délszlávok mellett például görög és örmény kereskedők, olasz kéményseprők, valamint cukrászok érkeztek Magyarországra. Hozzájuk csatlakoztak a XIX. század utolsó harmadától a Galíciából jött zsidók, a felvidéki „tót” kőművesek, a bolgár kertészek, a bosnyák vándorkereskedők, a francia nevelőnők és az ország minden részéből folyamatosan a fővárosba tóduló magyarok. A jövés-menés mértékét jól mutatja, hogy 1910-ben Magyarország 20,9 millió lakosa közül 6,5 millió nem a szülőhelyén élt.

Jelentős létszámban telepedtek le orosz emigránsok az 1917-es forradalom után. A húszas évek elején mintegy háromezren éltek Budapesten saját kápolnával, iskolával és kávéházzal (Ermitázs a Podmaniczky utcában). Az Erzsébet körúti Szabadka vendéglőnek még a személyzete is arisztokrata menekültekből tevődött össze. A Pesti Napló 1921 szeptemberében számolt be a megnyitóról.

„Nem sok helyiség dicsekedhetik azzal, hogy a hatalmas termetű, piros egyenruhájú cserkesztiszt kapustól kezdve a volt ezredes-pincéren és ugyancsak ezredes-ruhatároson keresztül a gyönyörű orosz bárónőig, aki a büffetet vezeti, minden alkalmazott egy régi világ előkelősége. (…) Az ünnepélyes felszentelés után, melyet egy pátriárka kinézésű szelíd fehér pópa, Kolunbow végzett (…) az orosz nemzeti viseletben levő zenekar elkezdi játszani a szilaj mazurkákat és cserkeszkákat…”

Erdély lassan hódít

De akkora bevándorlási hullám, amekkora a trianoni békeszerződés nyomán érte Budapestet, korábban nem volt soha. 1918 és 1924 között a becslések szerint 350–450 ezer ember jött át Magyarországra. A főváros lakossága 1920 és 1930 között 78 ezer, az agglomerációé további 135 ezer fővel gyarapodott.
Az érkezettek zöme otthon a középosztályhoz, sőt a helyi elithez tartozott, itt viszont nincstelenül álltak a semmi közepén. Sokan évekig nem találtak a képzettségüknek megfelelő munkát, ráadásul ellenséges közhangulat vette körül őket: az anyaországiak féltették tőlük a megélhetésüket. És honnan lett volna bármelyiküknek is annyi tőkéje, amennyiből el tud indítani egy életképes vállalkozást? Vagy csak annyi pénze, hogy vendéglőbe járjon?

Így érthető, hogy eleinte nem szaporodtak el az erdélyi, délvidéki vagy felvidéki gasztronómia remekeivel kérkedő vendéglátóhelyek. A korábbiak is – mint a Szerb vagy a Transilvania kávéház, az Erdélyi Székely Otthon, a Kolozsvári, a Bácskai vendéglő – megszűntek, tönkrementek a háború alatt.
Az 1920 szeptemberében megjelenő első fecske imígyen hirdette magát: „Öreg Balogh Károly és Lajos csellómüvész minden este Budán, a Fiume-étteremben. Erdélyi konyha. Minden este erdélyi fatányéros, erdélyi bableves, rakott palacsinta és a többi erdélyi specialitások.” (A két csellóművész a felvidéki Selmecbányáról érkezett.)

1921. augusztus 4-én a Pesti Hírlap pedig már tősgyökeres kolozsváriak vállalkozásáról adott hírt: „Kolozsvári tisztviselők és üzleti szakemberek vezetése mellett megnyílt az Erdélyi Vendéglő az Üllői-ut 14. és Baross-utca 11. sz. alatti hatalmas helyiségben. A vendéglőt nevezetessé teszi speciális erdélyi konyhája, olcsósága és a bevezetett kedvezményes abonoma [előfizetési] rendszer. Külön érdekessége az uj vállalkozásnak, hogy a legfőbb felügyeletet dr. Somody András, volt kolozsvári városi tanácsos gyakorolja, az üzlet vezetői pedig Csiky Béla volt kolozsvári városi gazdasági referens és Walter Károly, a híres kolozsvári Newyork étterem volt vezető főalkalmazottja.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár