Erdélyi vajdaként nem hívhatott volna össze országgyűlést Szapolyai János
2024. július 22. 08:20 Múlt-kor
Korábban
Egy ország, két király
Szapolyai a törökök októberi távozása után saját birtokán, Tokajon gyűlést hívott össze az őt pártoló nemesekből. Itt kimondták, hogy november 10-én Fehérváron országgyűlés veszi kezdetét.
A sereg november 1-jén bevonult Budára, majd november 10-én a Szapolyai-párt összegyűlt a koronázóvárosban, ahol királlyá választották. Másnap I. János néven a Szent Koronával megkoronázta Szapolyait az elérhető legmagasabb rangú magyar főpap, Podmaniczky István nyitrai püspök.
Szapolyai János 18. századi ábrázolása
Bár megválasztása és megkoronázása alapvetően megfeleltek a legitim királyválasztás feltételeinek, Szapolyai erdélyi vajdaként nem hívhatta volna össze az országgyűlést – erre kizárólag a nádornak, Báthori Istvánnak lett volna joga. Szapolyai nem is választott maga mellé nádort – ez ugyanis nyílt szakítást jelentett volna Báthorival.
Báthori decemberben Pozsonyba hívta össze a maga (legitimebb) országgyűlését, amely I. Ferdinándot választotta királlyá. Az országnak innentől két királya volt, ami a következő évtizedekre meghatározta Magyarország sorsát.
I. Ferdinánd magyar király
Szapolyai diplomáciai lehetőségei egyre fogytak, miközben a Habsburgok sikeresen egyesítették Európa jelentős részét saját uralmuk alatt. 1527-ben V. Károly spanyol király és német-római császár bevette Rómát, súlyos vereséget mérve a francia-pápai-velencei-milánói-firenzei szövetségre, a cognaci ligára. Szapolyai korábban a ligához való csatlakozásban reménykedett.
1527 augusztusában Szapolyai a Habsburg seregek elől hátrálva harc nélkül feladta Budát, több vereséget követően 1528 végére teljesen visszaszorult Erdélybe, miközben Fehérváron immár Ferdinánd fejére is felkerült a Szent Korona.
Az elszigetelődött királynak nem maradt más választása: 1529-től a törökkel szövetségben harcolt, szeptemberben a Budát ismét bevevő Szulejmán segítségével visszatért a trónra, és a Szent Korona is az ő birtokába került.
Innentől patthelyzet alakult ki a két király között, és csupán fegyverszünet biztosította köztük a békét egészen 1538-ig, amikor a váradi béke keretében megállapodtak: I. János halála után Magyarország egésze Ferdinánd uralma alá kerül, akkor is, ha időközben fiúörököse születik.
Izabella királyné és Szapolyai János Zsigmond
Szapolyai 1539-ben vette feleségül Jagelló Izabellát, I. Zsigmond lengyel király (aki eddigre már a sógora volt) lányát, a későbbi II. Zsigmond Ágost király húgát, aki 1540. július 7-én fiúgyermeknek adott életet. Habár Szapolyai János király 15 nap múlva meghalt, a fiú születése tovább akadályozta a későbbiekben is a Habsburgokat abban, hogy teljességgel hatalmukba kerítsék Magyarországot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az utolsó inka uralkodó nevét vette fel a perui szabadságharcos, Túpac Amaru 19:05
- Dél-Amerikában is fosztogatott Butch Cassidy bandája 18:05
- Az Ermitázs volt az uralkodók közötti „műkincsháború” győztese 16:05
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit 15:05
- Fölényesen győzött a Kisgazdapárt a világháború utáni első választáson 14:20
- Házilag készült hangszeren játszott pályafutása elején Szörényi Szabolcs 12:20
- Már bombák robbantak rajta, de még járt a forgalom a Margit hídon 11:20
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére 09:50