Erdélyi színháztörténet egy felvonásban
2024. június 28. 11:05
„Uram, ha sarokba szorították a kérdésekkel, és nem tud azonnal válaszolni, akkor szakítsa félbe a próbát valamilyen ürüggyel, menjen föl az irodába, és másnap igyekezzék válaszolni.” A Kultúra.hu kritikája.
Kovács Károly és László Csaba az Én így látom című előadásban (Fotó: Bereczky Sándor / Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata)
Korábban
Bizonyára jócskán akad a színházi rendezők között olyan, aki saját kétségeire, munkamódszerére ismer a fenti sorokban.
Németh Antalnak, a budapesti Nemzeti Színház egykori igazgatójának szavait Tompa Miklós idézi annak az interjúkötetnek a 199. oldalán, amelyet Bérczes László közel három évtizeddel ezelőtt készített az erdélyi magyar színház nagy alakjával.
Tompa hatalmas anekdotázó kedvvel mesél pályafutásáról, a politikáról, az írókról, a nőkről és mindenekelőtt a színházról, amely a teljes életét betöltötte.
Olyan példaadó, nagy hatású rendezések fűződnek nevéhez, mint amilyen az 1951-es Sirály, az 1954-es Fáklyaláng vagy az 1959-re datált Optimista tragédia.
Olyan nagyszerű színészekkel dolgozhatott együtt, mint Erdős Irma, Kőszegi Margit, Tanay Bella vagy éppen Delly Ferenc, Kovács György, Lohinszky Loránd és Szabó Ernő.
Az interjúkötet alapján egy egészséges személyiség rajzolódik ki az olvasó előtt, akinél a szellem, a lélek és a test harmonizál egymással.
Mindig ritkaság volt az ilyesmi, manapság meg különösen az.
1946-ban Tompa Miklós alapította a Székely Színházat Marosvásárhelyen, amelynek jogutódja a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház.
Ennek a teátrumnak a magyar tagozata mutatta be a Székely körvasút. Tompa Miklós mesél című Bérczes-könyvből készített színpadi adaptációt Én így látom címmel.
Szekeres Szabolcs kritikája teljes terjedelmében a Kultúra.hu oldalán olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
- Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
- Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
- Végül bizánci provinciává süllyedt a vandálok rettegett afrikai királysága
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat
- Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
- Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
- Pokoli kínokat szenvedhettek el a Vezúv lábánál élő Pompeii lakói
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap