Embertelen körülmények közt termelték ki az ipari forradalom csodaszerét, a guanót
2022. május 6. 09:09 Múlt-kor
Korábban
A siker sötét oldala
A guanókitermelés nem minden résztvevő számára jelentett azonban jót. A korban kézi eszközökkel dolgozó munkásokat alkalmaztak a csodaszer megszerzésére, csákányaikkal és ásóikkal egyszerűen kifejtették az egymásra rakódott rétegeket.
Ez igen veszélyes munka volt – amellett, hogy az árnyék nélküli szigeteken, a tűző napon dolgoztak, a guanóból felszabaduló por légzési problémákat eredményezett, valamint fertőzéseket is okozott, főként hisztoplazmózist a tüdőben, illetve dizentériát a bélrendszerben.
A kitermelés kézi eszközökkel zajlott
A guanószigeteken való munka érthető okokból tehát nem vonzotta a jelentkezőket, Peru pedig 1854-ben betiltotta a rabszolgatartást, így a kényszermunka eszköze sem állt rendelkezésre (e törvény gyakorlatba való átültetésének egyik fontos alapja volt egyébként a guanóexportból befolyó adó, amelyet részben a volt rabszolgatartók anyagi kárpótlására fordítottak).
A guanókitermelők ezért előbb hosszú távú (nyolc éves) szerződéssel érkező, nem teljes körűen tájékoztatott kínai munkásokat alkalmaztak (sokan közülük azt hitték, Kalifornia aranybányáiba viszik őket), majd miután ők sem bizonyultak elegendőnek, egy még kevésbé etikus módszerhez folyamodtak: a Csendes-óceán különféle szigeteiről toboroztak munkaerőt, sokszor hazugságokkal vagy kényszerítéssel. E munkások jó része olyan szerződéseket „írt alá”, amelyeket el sem tudtak olvasni.
Felpörgés és kifulladás
A „guanóőrület” nem korlátozódott természetesen Dél-Amerikára: az anyagot elkezdték a világ minden táján keresni, változó sikerrel. 1843-ban a britek felfedezték, hogy a Nyugat-Afrika partjainál fekvő Ichaboe szigetén vastag guanóréteg található – ezt több száz hajóval és több ezer emberrel három év alatt kitermelték.
A korabeli brit tengeri hegemónia nehéz helyzetbe hozta az Egyesült Államokat. Saját tengerentúli érdekeltségek híján az amerikai kereskedőknek közvetítőkön keresztül kellett importálniuk, ami meglehetősen költségessé tette használatát az amerikai farmereknek. Utóbbiak igénye az olcsóbb guanóra annyira erős volt (politikai súlyuk pedig meghatározó), hogy 1856 augusztusában a kongresszus meghozta az úgynevezett „guanószigetek törvényét”.
Ez feljogosította bármely amerikai állampolgárt arra, hogy az ország nevében birtokba vegyen bármely guanókészlettel bíró szigetet, amennyiben az lakatlan volt, illetve nem állt más állam fennhatósága alatt. E törvény alapján került számos csendes-óceáni atoll és karibi sziget is az Egyesült Államokhoz – utóbbi térségben Navassa szigetének hovatartozása a mai napig viták tárgyát képezi az Egyesült Államok és Haiti között.
Navassához kapcsolódik az afroamerikaiak politikai mozgósításának egy fontos fejezete: 1889-ben az itt dolgozó feketék fellázadtak a rettenetes munkakörülmények miatt, az ügy végén három vezéralakot halálra ítéltek. Az ítéletet végül azonban az amerikai fekete közösségek kérelmeinek hatására Benjamin Harrison elnök életfogytiglani börtönbüntetésre enyhítette.
Többek közt a Húsvét-szigetről is hurcoltak el embereket guanót kitermelni, gyakorlatilag a halálba vitték őket
A guanó és más nitrogénpótló megoldások (például nitrogénmegkötő gumós növények, illetve a vetésforgó) égető szükségének végül a Haber-Bosch-féle nitrogénszintetizáló éljárás vetett véget, amely által gazdaságosabb műtrágya előállítása vált lehetségessé.
Tudta-e, hogy...?
A Haber-Bosch eljárás nagy fontossággal bírt az első világháború idején: ennek köszönhetően volt képes Németország robbanóanyagokat gyártani annak ellenére, hogy nem fért hozzá a Chilében bányászható természetes nitratinkészletekhez.
A guanókitermelés kegyetlen munkájához a peruiak csak a Húsvét-szigetről mintegy 1400 őslakost szállítottak el, azaz a lakosság körülbelül 34 százalékát – az átvert, illetve elhurcolt szigetlakók közül összesen csak 15-en jutottak vissza élve.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
JFK
- Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
- Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
- A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
- Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
- Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
- Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
- Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap