2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Első világháború: tévedések tragédiája

2014. október 18. 08:27

Nem szüntet meg minden háborút

Pollmann Ferenc hadtörténész az első világháború hadviselését tárgyalva kifejtette, a totális háború totalitaritása abban rejlik, hogy az állam az összes erőforrását megpróbálja újraosztani, ami alól még a szellemi erőforrások képviselői, így a művészek, valamint a sajtó munkatársai sem menekülhetnek. Úgy vélte, a repülőgépek, a tankok és a tengeralattjárók "háromdimenzióssá" tették a háborút. A stratégák az offenzíva mindenhatóságában hittek, ám az új fegyverek a védők fölényét növelték, így 1914 őszére világossá vált: az offenzív támadás kudarcot vallott, a frontok megmerevedtek, állóháború alakult ki, az áttörés pedig még hatalmas emberáldozatok árán sem megvalósítható (lásd 1916-os "verduni vérszivattyú").

Előadásában a háborús propagandára is kitért, amelynek fő célja a civilekből verbuvált katonák harci kedvének fenntartása volt. Célt és értelmet kellett adni a véres harcoknak, a propaganda pedig többféle eszközhöz is nyúlhatott. A sajtó segítségével az adott állam a saját igazságát hangoztatta, s a másik felet nevezte agresszornak, az ellenség démonizálása során sokszor még a hazugságoktól sem riadt vissza. Berlin például – hogy csökkentse a német katonák fogságba esésének hajlandóságát – elterjesztette, hogy a britek és a franciák kivégzik a hadifoglyokat. Az antant a korábbi negatív sztereotípiákra ráerősítő, németellenes propagandája végül meggyőzőbb volt, s ez máig tükröződik a véleményekben.

Brit katona vízzel kínálja a német hadifoglyot

Brit katona vízzel kínál egy német hadifoglyot

Gyurgyák János történész a lublini harcokban elesett dédapja emlékének ajánlott előadásában a világháború "furcsa paradoxonjaira" világított rá. A németek a háborútól várták a kitörést, valamint európai pozíciójuk megerősödését, holott azt a béke hozta volna el, az izolációra panaszkodtak, azonban a háborúval szigetelték el csak igazán magukat. A háborús győzelem titka a tömeg volt, azonban a háborús hatalmak nem figyeltek oda a társadalmi változásokra, illetve  magára a népre, a háború utáni demobilizáció és demilitarizáció főként a vesztes országokban mondott igazán csődöt. A 20. század egyik legnagyobb paradoxonjának nevezte, hogy a Föld népességének fél, ill. egy százaléka pusztult el a világháborúkban, mégis ebben a véres évszázadban volt a legnagyobb fejlődés és a népességnövekedés. Az első világháború utáni közép-európai területrendezést plasztikus hasonlattal érzékeltette egy korabeli államférfit idézve: "ezek a gyermeknemzetek már a bölcsőben – még mielőtt járni kezdenének – a tőrök felé nyúlnak, hogy megölhessék a szomszédos bölcsőben lévő nemzeteket."

A konferencia második felét levezénylő elnök, Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, valamint a Múlt-kor szerkesztőbizottságának elnöke Norman Davist idézte, aki a kontinentális talapzatok leválásához hasonlította a világháborút. Fodor hozzátette: a világégés se nem vég, se nem kiindulópont, hanem egy korszak bizonyos pontja.

„A háború, amely megszüntet mindent háborút” – idézte fel Bödők Gergely PhD-hallgató néhány korabeli értelmiségi szavait az 1914-ben kezdődő küzdelemről, azonban hozzátette: a csatazaj elültével nemhogy világbéke nem lett, az erőszak soha nem látott méreteket öltött. A közép-európai erőszakhullám azonban nem régiójelenség volt, a Balkántól a Baltikumig, Németországtól Oroszországig szerepet játszott a paramilitarizmus. Mint elmondta, a társadalmi brutalizáció a világháború öröksége, a fegyverszüneti egyezmények után kialakuló erőszakhoz a hátország háborús tapasztalatai is jelentősen hozzájárultak. A négy év során az emberi élet devalválódott a csatatereken, azonban a hátországban sem volt minden erőszakmentes: elöljárók meglincselése, gyakori sztrájkok, szatócsboltok kifosztása zavarta fel a mindennapok csendjét. Bödők igyekezett racionálisan megbecsülni a vörös és fehér terror áldozatainak létszámát, a néhány ezer fős szám azonban – mint kifejtette – egyáltalán nem kiugró, sőt a többi európai ország világháború utáni vérengzései, éhségei és sztrájkjainak szintje alatt marad.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár