Elhunyt Mészöly Kálmán, a Szőke Szikla

1941. július 16-án Budapesten született. Már tizenegy évesen a III. Kerületi TTVE csapatában rúgta a labdát, 1959-ben igazolta le a Vasas SC.

Az angyalföldi klubhoz 1972-es visszavonulásáig hűséges maradt, a csapat meghatározó tagjaként 279 bajnoki mérkőzésen lépett pályára.

Minden idők egyik legjobb magyar középhátvédje 32 gólt szerzett, remekül fejelt, és általában ő rúgta a büntetőket is. A Vasassal négy bajnoki cím mellett (1961, 1962, 1965, 1966), három Közép-Európai Kupát (1962, 1965, 1970) nyert, 1962-ben idehaza az év labdarúgójává választották.

1961-ben lett a válogatott tagja, és 1971-ig 61-szer húzhatta magára a címeres mezt, a Vasas játékosai közül ezzel máig ő a csúcstartó.

A nemzeti tizenegyben hat gólt szerzett, ebből négyet büntetőből, s háromszor volt Európa-válogatott. A Szőke Szikla becenévre hallgató védő két világbajnokságon vett részt, a válogatott 1962-ben Chilében és 1966-ban Angliában is a negyeddöntőig jutott.

Angliában a csoportmérkőzések során világszenzációt keltve 3-1-re legyőzték a kétszeres világbajnok Brazíliát. A harmadik gólt Mészöly vágta be tizenegyesből (a rádióriporter Szepesi György szerint a lövés előtt a csapatból senki sem mert odanézni), s a mérkőzést kiugrott válla miatt felkötött karral játszva fejezte be.

1964-ben részt vett a futball történetének második Európa-bajnokságán (hivatalosan Európai Nemzetek Kupája) Spanyolországban, ahol a bronzmérkőzésen 3-1-re verték Dániát.

1969-ben ő is ott volt Marseille-ben, a csehszlovákok ellen 4-1-re elvesztett pótselejtezőn, ami után a válogatott első alkalommal nem jutott ki világbajnokságra. A „magyar futball Mohácsa” után hangzottak el Mészöly szájából a keserű szavak: „a mi időnk lejárt…”

Később azt mondta: úgy értette, hogy változtatni kell a szemléleten, az MLSZ vezetésén, de a sportvezetés szó szerint értette és a harmincon felüli játékosokat „öregnek” minősítette.

Visszavonulása után, 1972-től a másodosztályú Ganz-Mávag SE, majd a Budafoki MTE vezetőedzője lett, 1974-ben megszerezte a labdarúgó-szakedzői diplomát, 1982-ben pedig mesteredző lett. 1976-tól Békéscsabán dolgozott, 1978–80 között és 1983–84-ben a Vasas SC vezetőedzője volt, a csapattal 1980-ban bronzérmet szerzett a bajnokságban. 1985-ben a török válogatott szövetségi kapitánya, 1985–86-ban a Fenerbahce, 1986-ban az Altay Izmir vezetőedzője volt.

1988-ban, amikor a Zalaegerszegi TE szaktanácsadójaként dolgozott, egy bajnoki találkozó után bundagyanú miatt fél évre eltiltották a labdarúgástól. Ezután egy idényen át ismét a Vasas vezetőedzője volt. Az 1991–92-es idényben a szaúd-arábiai al-Ittihád, 1993-94-ben ismét a Vasas csapatánál edzősködött.

Szövetségi kapitányként összesen 61 mérkőzésen ült a kispadon. Először 1980–1983 között, amikor a nemzeti csapat irányításával első helyen jutott ki az 1982-es spanyolországi világbajnokságra, pedig a csoportban olyan erős riválisok szerepeltek, mint Anglia és Románia.

A válogatott a vb-n első mérkőzésén 10-1 győzött Salvador ellen, máig ez a világbajnokságok történetének legnagyobb arányú sikere a Magyarország–Dél-Korea 1954-es 9-0-s diadallal együtt, és az egyetlen, amikor kétszámjegyű eredmény született.

„Nem sokat tudtunk róluk, én egy felkészülési mérkőzésüket láttam a világbajnokság előtt, és már akkor azt mondtam, hogy legyőzésük nem okozhat gondot” – níilatkozta akkor Mészöly Kálmán. „Nagyon jól kezdtük a mérkőzést, aztán pedig egyszerűen felőröltük őket.” A parádés kezdés ellenére a magyar válogatott nem jutott tovább csoportjából, ugyanis a második mérkőzésen 4-1-es vereséget szenvedett a Diego Maradona vezette címvédő argentinoktól, majd 1-1-es döntetlent játszott a belgákkal.

„Sajnos a második mérkőzésen én is elkövettem egy nagy hibát, ugyanis a védekezőbb felállással döntetlenre akartunk játszani az argentinok ellen, hogy tartalékoljunk a belgák elleni összecsapásra. Nem azzal az elánnal futballoztunk, ahogyan azt a 10-1 után kellett volna, bátrabb játékra lett volna szükség” – emlékezett vissza akkor a szakember.

„A belgák elleni mérkőzésen az angol játékvezető hatalmas hibát követett el, amikor még 1-0-ra vezettünk, büntetőt kellett volna ítélnie a javunkra, a belga védőt pedig ki kellett volna állítania. Az egyenlítő góljuknál nálunk hatan is hibáztak, sajnos azt kell mondjam, a jobbik csapat nem jutott tovább. Nagyon sajnálom, mert egy nagyszerű társaság volt” – tette hozzá az akkori szövetségi kapitány.

Mészöly Kálmán másodszor 1990-91-ben lett szövetségi kapitány, 18 mérkőzésen át vezette a nemzeti csapatot, de a svédországi Európa-bajnokságra nem sikerült kijutni. 1994-ben harmadik alkalommal is elvállalta a kapitányi posztot, de miután az angliai Eb-re nem jutott ki a csapat, 1996-ban lemondott.

1998-tól a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga társadalmi elnöke, majd szakmai igazgatója, 2007-ig a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöki tanácsadója volt, 2011-ben klubtanácsadóként visszatért a Vasashoz. Szaktanácsadóként szerepet vállalt a 2012-es Eb megrendezéséért folytatott kampányban.

Mészöly Kálmánt 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, ugyanabban az évben Pro Urbe díjat kapott. 2013-ban a Vasas életműdíjat adományozott neki, 2016-ban Csík Ferenc-díjat kapott, 2018 idén januárjában a Magyar Labdarúgó Szövetség életműdíját vehette át.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban