Elfeledett temetkezés Tomszk szívében

A tomszki sírhalom létezését a Tomszki Állami Egyetem kutatói történeti források, térképek és régészeti leletek alapján valószínűsítik. A feltételezett kora középkori temetkezési halom új fejezetet nyithat Nyugat-Szibéria harcos elitjének kutatásában.

A tomszki sírhalom hipotézise

Szibéria legrégebbi egyetemének, a Tomszki Állami Egyetem régészei figyelemre méltó felvetéssel álltak elő. Az egyetem történelmi ligetében egy kora középkori temetkezési halom rejtőzhet, amely a Kr. u. 6–9. század közé datálható. A tomszki sírhalom feltételezett létezése új megvilágításba helyezheti a nyugat-szibériai harcosok temetkezésének világát.

Lándzsahegyek, mint temetkezési jelek

A hipotézis egyik legerősebb támpontját három ősi lándzsahegy adja, amelyeket a 20. század során az egyetem területén találtak. Ezeket az 1920-as évek óta a Florinszkijról elnevezett Szibéria Történelmének, Régészetének és Néprajzának Múzeuma őrzi. Bár pontos lelőhelyük nem ismert, a régészetben az ilyen fegyverek tipikusan harcos temetkezésekhez köthetők.

Evgeny Barszukov, a BioGeoClim Laboratórium kutatója szerint egyetlen települési környezet sem magyarázza három lándzsahegy jelenlétét. Értelmezése szerint ez sokkal inkább egy temetkezési domb meglétére utal, amely középkori harcosokhoz kapcsolódhat.

A tomszki sírhalom gondolata akkor nyert új lendületet, amikor a kutatók Vaszilij Mihajlovics Florinszkij, az egyetem alapítójának személyes naplóit elemezték. Florinszkij részletesen leír egy nagy földdombot a liget délnyugati peremén, egy magaslaton, ahonnan rálátás nyílt a Tom folyó árterére. Feljegyzései egy közeli tóról és mocsaras területről is szólnak. Ezek a topográfiai részletek ma is értelmezhető földrajzi kapaszkodókat adnak.

Egy hiányzó lelőhely nyomában

Meglepő módon ez az objektum nem szerepel a modern régészeti szakirodalomban, és hiányzik a tomszki régió hivatalos lelőhely-nyilvántartásából is. A kutatók szerint éppen ez teszi különösen érdekessé a feltételezett felfedezést.

A történeti térképek, az építkezés előtti alaprajzok és a jelenlegi campus összevetése alapján Ilya Korobejnyikov, a Florinszkij Múzeum vezetője úgy véli, hogy a halom az egyetem második épülete mögött máig fennmaradhatott.

Az egyetemi terület régészeti jelentősége nem új keletű. Már 1885-ben, a botanikus kert kialakításakor egy neolitikus csiszolt kőeszköz került elő, amelyet maga Florinszkij dokumentált. Később több rönkfa-koporsós temetkezést is feltártak ugyanitt. A közel másfél évszázadnyi tájátalakítás ellenére a kutatók szerint az egyetemi liget kulturális rétegzettsége kivételesen gazdag.

Mit jelenthet a tomszki sírhalom felfedezése?

A régészek jelenleg annak lehetőségét vizsgálják, hogy végezhetők-e célzott terepkutatások a feltételezett helyszínen. Ha a tomszki sírhalom létezése beigazolódik, a lelőhely kulcsfontosságú információkat nyújthat Nyugat-Szibéria kora középkori társadalmairól.

Egy ilyen felfedezés nemcsak a tudományos ismereteket bővítené, hanem megerősítené a Tomszki Állami Egyetem különleges szerepét az oktatás és a régészeti kutatás metszéspontjában.