Élete végéig kételkedett bátyja rémtetteiben Hitler húga

A Führer húga

Az 1920-as évekre már Paula is Bécsben élt, és míg bátyja eddigre politikai pályára lépett, a fiatal nő továbbra is meglehetősen egyszerű életet élt – ekkoriban kezdte el a családnév eredeti írásformáját is használni.

Több gazdag bécsi családnál is dolgozott házvezetőnőként, valamint egy zsidó diákszálláson is. Korábban, az első világháború éveiben minimális volt a kapcsolata bátyjával, és ekkoriban is igen ritkán találkoztak, Paula azonban mindig nagyra értékelte ezeket az alkalmakat.

Még az 1920-as években karriert váltott, a házvezetőnői munkák után titkárnőként dolgozott több helyen is (köztük az említett bécsi biztosítótársaságnál), a második világháború alatt pedig egy katonai kórházban szintén titkárnőként.

Mindmáig keveset tudni Paula politikai nézeteiről – sem a diákszálláson töltött idejéből, sem más időszakból nem maradt fenn semmilyen dokumentált esete a zsidók elleni esetleges ellenszenvről, és semmiféle politikai szerveződésben nem vett részt – a náci pártba sem lépett be soha.

2005-ben azonban fény derült arra a tényre, hogy valamikor a második világháború elején Paulát eljegyezte egy osztrák pszichiáter, Erwin Jekelius, aki elkötelezett náciként részt vette az úgynevezett T4-akcióban is – a gyakran a holokauszt főpróbájának nevezett műveletben mentális betegek és más „nemkívánatosok” ezreinek haláláért volt felelős.

A házasságot végül Adolf megtiltotta, Jekelius pedig csapatorvosként a keleti frontra került, és szovjet hadifogságban halt meg 1952-ben.

„Számomra az a tény, hogy Paula hozzá akart menni Jekeliushoz, a pályafutásom egyik legnagyobb felfedezése” – mondta Timothy Ryback amerikai történész. „Az egészet elhitte, szőröstől-bőröstől.”

Annak ellenére, hogy nyilvánvalóan érzékelte a német társadalom változásait bátyja alatt, egy különös kettősség létezett Paula Hitler fejében. Míg házassági kísérletén kívül nem tűnik úgy, hogy különösebben támogatta volna Adolf politikáját, annyi bizonyos, hogy szinte rajongva szerette bátyját.

Paula gyakran fejezte ki bánatát amiatt, hogy Adolf elköltözött otthonról, és hogy csupán ritkán tudtak találkozni. 1946 júniusában az amerikai katonai hírszerzés kérdésére elmondta, egyszerűen nem hiszi el, hogy bátyja emberek millióinak kiirtására adott parancsot. Számára ez összeegyeztethetetlen volt azzal a szerető testvérrel, akit ismert.

A 2005-ös kutatások keretében előkerült egy Paula által a háború és az amerikai kihallgatások után írt napló, amelyben árnyaltabb képet festett bátyjával való kapcsolatáról: leírta, hogy ahogy idősebb Alois gyakran verte Adolfot, úgy szüleik halála után Adolf is volt, hogy fizikai bántalmazáshoz folyamodott húga „nevelése” közben. Mindazonáltal Paula úgy gondolta, bátyja ilyenkor is az ő érdekeit tartotta szem előtt.

Habár Adolf Hitler nem volt túl jó véleménnyel lánytestvéreiről – Angelát és Paulát írásban volt, hogy „hülye libáknak” nevezte, és nem tartotta sokra intelligenciájukat –, Paulát mindig igyekezett anyagilag támogatni. Így volt ez akkor, amikor fiatal korukban lemondott az állami segély neki járó részéről, és Paula 1930-as bécsi kirúgása után is ő segítette ki pénzzel. Miután Németországban teljhatalomra tett szert, egészen 1945-ös öngyilkosságáig küldött húgának pénzt.

1. A név mögött
2. A Führer húga
3. A háború után

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése