Einsteintől a Bermuda-háromszögig – hat különös teória Atlantiszról
2016. november 28. 12:08
Atlantisz legendás elsüllyedt szigete első ízben Platón két, i. e. 360-ban körül írott műveinek dialógusaiban szerepelt. A Timaiosz és Kritiász rövid párbeszédeiből megtudjuk, hogy a görög filozófus szerint 9 ezer évvel azelőtt létezett az azóta számos kalandor által keresett szigeti királyság. Az ókor állítólagosan legnagyobb tengeri hatalmát egyetlen nap és éjszaka alatt titokzatos körülmények között elnyelte a tenger. A Platón óta eltelt évszázadok során számos író, geológus, tudós, történész, régész, felfedező akadt, akik az eltűnt sziget nyomába vetették magukat. Voltak, akik egyértelműen vitatták létezését, ám számos elmélet keletkezett a rejtélyes királyság egykori helyét illetően. A History a hat leghíresebb elméletet szedte össze.
Korábban
Kontinens az Atlanti-óceán közepén
Az elképzelés, miszerint Atlantisz nem Platón képzeletének szülöttje, hanem valóban egy történelmi helyszín lehetett, csupán a 19. század végén került a köztudatba. Ignatius L. Donnelly amerikai író az Atlantis: The Antediluvian World (Atlantisz, az özönvíz előtti világ) című 1882-es művében úgy érvelt, hogy az ókori világ fejlettsége, teljesítménye (különféle nyelvek sokasága, kohászat, mezőgazdaság, stb.) nem származhatott „önmagától”. A kongresszusi képviselő és amatőr tudós szerint kellett lennie egy korábbi fejlett civilizációnak, hiszen az általunk ismert ókoriak nem lehettek elég kifinomultak ahhoz, hogy létrehozzák a ma hozzájuk köthető eredményeiket.
Feltételezve, hogy az Atlanti-óceán csupán néhány száz láb mélységű, Donnelly szerint egykoron volt egy kontinens, amelyet az „elmozduló” óceáni víztömegek egyszerűen elárasztottak. Úgy vélte, Platón viszonylag pontosan leírta, hol is található ez az elveszett világ: Herkules oszlopain túl (minden bizonnyal ez a kép a Gibraltári-szorosra utalhat) kb. hatezer stadionnyi távolságra Egyiptomtól (1500 kilométerre). A méretekkel a filozófus bizonyára tévedhetett, hiszen már a Gibraltár-Kairó légvonalbeli távolság is eléri a 3500 kilométert. A modern oceanográfia és a lemeztektonika (vagyis a vándorló óceáni és kontinentális lemezek tudományának) megszületése után ez a nézet még sokáig uralkodónak számított. Donnelly úgy vélte, az atlantiszi volt a világ első civilizációja, amelynek lakói elköltözve a szigetről hozták létre a többi ókori kultúrát. (Például szerinte az egyiptomi volt az atlantisziak első „gyarmata”.) A világ különböző társadalmának mitológiai hagyományai pedig azért oly hasonlóak, mert mind az atlantiszi kultúrából fakadt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.