Egymással szemben temették el a 4000 éve élt kamasz párt

Egyelőre nem tisztázott, hogy szerelmes, illetve házaspár voltak-e, avagy testvérek, erre azonban hamarosan fény derülhet a maradványok alaposabb, laboratóriumi vizsgálatával.

A fiatalok sírjára egy Kiziltau nevű ókori temetkezési helyen találtak, amely öt dombból áll Kazahsztán Karagandi területének meglehetősen kihalt északkeleti részén.

A sírban a maradványokon kívül számos arany és bronz kincset találtak, a fiatal lány pedig mindkét karján két karkötőt viselt, valamint a Napot jelképező medálokat, illetve halántékán arany karikaékszereket.

„A férfi és a nő egymás felé néznek” – mondta el Igor Kukuskin régész. Szerinte feltételezhető, hogy a pár a nemességhez tartozott.

„A sír igen gazdag. A fiatal nő mindkét karján két spirális végződésű karkötő van, és kerek, gazdagon díszített Nap-medáljai. Nagy jelentősége van annak, hogy arany halántékgyűrűket viselt” – tette hozzá Kukuskin.

A régészek a kettős sír közelében megtalálták továbbá egy (vélhetően) papnő sírját, amely az alakul nevű ókori kultúrától származhat. „Ezt a nőt hét edénnyel, hamuval és egy koponyával együtt temették el” – mondta el Kukuskin.

„Az ő sírját nem rabolták ki a későbbiek során, a szomszédos sírok közül azonban sokakat igen. Talán volt itt valami, ami elijeszthette őket. A hét edény szokatlan szám. Valószínűleg papnő lehetett” – tette hozzá a régész.

Az igen nagy kiterjedésű Karagandi terület meglehetősen gazdag régészeti anyaggal szolgált az utóbbi időben. Egy évvel ezelőtt egy 5000 éves temetkezésre bukkantak itt, ebben szintén egy házaspár volt eltemetve.

A bronzkori férfi és nő egymás mellett feküdtek háton, a férfinál egy tegez nyílvessző és egy bronz tőr volt. A nő több ékszert is viselt, köztük zöld féldrágakövekből készült karkötőket. E sír közelében két – vélhetően a temetéshez feláldozott – ló volt eltemetve, és befogva egy szekér elé.

2015-ben szintén Karagandában egy korábban ismeretlen piramist is felfedeztek régészek, amely Dzsószer egyiptomi fáraóéra hasonlít, azonban annál mintegy 1000 évvel régebbi.

Habár a Szovjetunió idején a Karagandi területet a „semmi közepének” nevezte a közvélemény, és a politikai elítéltek egyik bevett kitelepítési helyeként volt ismert, a piramis és a számos különféle kultúrától származó temetkezési hely azt mutatja, a régmúltban viszonylag sokan élhettek itt, és virágzó kultúrák jöhettek létre.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe