Egykoron még mexikói gerillaháborúban harcoltak a Zorbát alakító Anthony Quinn szülei

Anthony Quinn és Marlon Brando a Viva Zapata! című filmben

A mexikói Chihuahua városában Antonio Rodolfo Oaxaca Quinn néven született, ír bevándorló apa és mexikói indián anya gyermekeként. Szülei a legendás gerillavezér, Pancho Villa csapatában harcoltak, anyja is csak áldott állapotban hagyta ott a csatamezőt.

Nyolc hónapos gyerekével egy szenesvagonban menekült a texasi El Pasóba, a család csak három év múlva egyesült. Kaliforniában egy ideig gyümölcsszedésből tartották fenn magukat, végül Los Angelesben telepedtek le.

A művészetek iránt vonzódó fiú tizenegy évesen vesztette el apját, s bár építész szeretett volna lenni, ehelyett volt gyümölcsszedő, újságárus, cipőtisztító, hentes, villanyszerelő, asztalos és hivatásos ökölvívó. Az angol nyelvet csak tizenkét éves korában sajátította el, vele született beszédhibáját tizennyolc évesen műtéttel korrigálták.

A harmincas évek közepén portásnak szegődött egy hollywoodi színészképző stúdióba, itt figyeltek fel rá, és egyre gyakrabban hívták filmes statisztának. Megjelenése meghatározta szerepkörét, általában gonosz indiánt alakított, egyebek között Cecil B. de Mille monumentális filmjeiben.

A fiatalember 1938-ban elcsábította a rendező nevelt lányát, akit később ugyan feleségül vett, de a filmcézár haragja nem enyhült, filmjeiben többé indián sem szerepelhetett. Quinn 1947-re már ötvennél is több alkotásban játszott, volt indián, maffiózó, arab sejk, kínai gerilla – minden, csak igazán nagy sztár nem.

Maureen O'Hara és Anthony Quinn a színfalak mögött (1947)

Az áttörést az Elia Kazan által 1952-ben rendezett Viva Zapata! hozta meg számára, amelyben a főszerepet alakító Marlon Brando testvérét játszotta, és – első mexikói-amerikai színészként – Oscar-díjat kapott, a legjobb mellékszereplő kategóriában.

Az ötvenes évek elején Olaszországba hívták, ahol tizenegy hónap alatt öt filmet forgatott. Élete egyik legjobb alakítását 1954-ben nyújtotta, amikor Federico Fellini rábízta Zampano szerepét az Országúton című filmben. Felváltva élt New Yorkban, Rómában és a világ legkülönbözőbb helyein, ahová szerepei szólították.

Eljátszotta Quasimodót, a torz testű, de érzelmekben gazdag toronyőrt A párizsi Notre-Dame 1956-ban készült filmváltozatában, Attilát, a hun vezért, szerepelt a Navarone ágyúi című háborús filmben, az Arábiai Lawrence című filmeposzban pedig arab sejk volt.

1956-ban Vincente Minnelli A nap szerelmese című filmjében a festő Gauguint alakította, és ismét megkapta a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat, jóllehet alig nyolc percig volt látható a filmvásznon.

A Barabás című 1961-es filmben

A közönség emlékezetében leginkább Zorbaként él. Nikosz Kazantzakisz regényéből Mihalisz Kakojannisz görög filmrendező 1964-ben forgatta Kréta szigetén a Zorba, a görög című filmet, amelyben tökéletes azonosulással formálta meg a dacos élni akarást, a küzdelem vállalását jelképező címszereplőt.

Pályafutása során több mint 300 játékfilmben szerepelt. Magyarországon is járt, 1966-ban Henri Verneuil rendezésében Budapesten forgatták a Huszonötödik óra című filmet, amelyben Quinn egy román parasztot alakított. Az Oscar-díjasok közül neki volt a legtöbb, szám szerint 46 Oscar-díjas partnere: 28 férfi és 18 nő.

Idős korában is férfi főszerepeket játszott Hollywoodban, e téren megelőzve nem kevésbé híres kollégáit, Gregory Pecket és Kirk Douglast. Magánemberként zárkózott volt, csak akkor oldódott fel, ha a képzőművészetről, még inkább, ha saját alkotásairól esett szó. Nem csak festett, szobrászkodott is, s legalább annyira tartotta magát képzőművésznek, mint színésznek.

Életében mindig is kitüntetett szerepet játszottak a nők. Harminc évig tartó első házasságából négy gyermeke született, szeretőitől négy további gyermeke származott, az apaságot minden esetben elismerte. Élete végén volt titkárnőjével, egy 38 éves nővel élt együtt, s még nyolcvanegy éves korában is született fia.

Anthony Quinn 2001. június 3-án halt meg Bostonban, nem sokkal utolsó filmjének befejezése után. Szülővárosában szobra áll, Los Angelesben egy ház falán húsz méter magas falfestmény ábrázolja, lábnyoma megtalálható a Hollywoodi Hírességek Sétányán.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése