Egy sosemvolt vár titkai lepleződnek le a Várfoglalók legújabb részében

Fotó: Szabó Gábor

Bár Zádorvár vagy más néven a Himfy-vár első tárgyi emlékei az őskori neolitikumból származnak, az első kőből épült épületről csak jóval később, 1374-ben emlékeznek meg forrásaink, amikor is Himfy Benedek, I. Lajos király egyik adószedője húzott fel egy épületet a mai vár helyén.

Ám pechére az építmény pontosan két birtokközpont, a veszprémi káptalan és a királyi terület határán épült fel, amelynek a következménye egy hosszú pereskedés lett, amelynek eredményeként végül Himfy a helyszín elhagyására kényszerült.

Fotó: Szabó Gábor

1382-ben egy új család, a Vezsenyi-família jelent meg a Balaton-felvidéken, ahol Anjou Mária királynőtől hűségük elismeréseként megkapták Barnagot és annak közvetlen környezetét. Mária királynő 1384. decemberi oklevelének tanúsága szerint az akkori étekfogó, Vezsenyi László kapott engedélyt egy vár létesítésére, amely két év múlva el is készült, így nyerve el a ma már csak romjaiban látható erődítmény végleges formáját.

Zádorvár bemutatása során sem maradunk modern technológiai vívmányok nélkül: mint ahogy azt már korábban megszokhattuk, ezúttal is látványos grafikai megoldások és vizuális látványelemek segítségével elevenedik meg a vár egykori kinézete.

A Sepsiszentgyörgytől 50 km-re található Nagyajta legfőbb nevezetessége a késő gótikus unitárius vártemplom. A napjainkban már felújított állapotában megtekinthető erődítménynek az évszázadok során nemcsak Erdély történelmének véres eseményeit, hanem a természet pusztító erejének következményeit – négy földrengést és egy komoly károkat okozó villámcsapást – is ki kellett állnia.

Fotó: Szabó Gábor

A legújabb epizódban a következő kérdésekre is megkapjuk a választ: hol található és milyen izgalmakat rejt a Dunántúl első kálváriája? Miért nevezhető a 14. század időkapszulájának Zádorvár? Mi köze van a vár elnevezésének egy késelésbe torkolló veszekedés szemtanújához? Milyen értékes kincseket rejtett a várhegy gyomra? Mik azok a lappancsos lőrések? Kinek a portréja lapult évszázadokig a nagyajtai templom levakolt fala mögött?

Folytatva a már bevált várfoglalási stratégiákat, a második évadban is bepillanthatnak az érdeklődők a részben már csak romjaiban létező, vagy helyreállított középkori várak kulisszatitkaiba. Az első epizódokhoz hasonlóan most is minden ismert és kevésbé köztudott információt összegyűjtött a csapat, hogy a lehető legtöbb érdekességet mutathassák be az erődítményekről. A várkapitányokkal, helyi szakértőkkel, történészekkel folytatott közvetlen beszélgetések során így feltárulnaka várakkal kapcsolatos tények és legendák, de előkerülnek máig magyarázatra szoruló talányok is.

Mindeközben a humor az új évadból sem hiányozhat, Jani szokásához híven sajátos humorát elővéve közelíti meg a „bevehetetlen” várfalakat, bejárja a titkos alagutakat és föld alatti járatokat, leereszkedik a feltáratlan kutakba és ciszternákba, mindezt már nem csak magyarországi, hanem erdélyi helyszíneken is megteszi.

A történelmi ihletésű sorozat vasárnap délután 16.30-tól látható a Spektrum képernyőjén.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai