Egy lázadó brit diplomata önfejűségére is szükség volt az „algériai Pompeji” felfedezéséhez
2020. november 25. 18:59 Múlt-kor
Timgád városát Traianus császár építtette Kr. u. 100-ban. Habár a Nyugatrómai Birodalom bukása után nem sokkal berber törzsek dúlták fel, romjai a mai napig állnak, és 1982 óta világörökségi védelmet élveznek.
Kutatók járják be Timgádot 1924. február 24-én (kép forrása: Wikimedia Commons)
Korábban
Római város Afrikában
Az eredetileg Marciana Traiana Thamugadinak nevezett város helyén korábban nem állt település, „ex nihilo” alapították katonai helyőrségként. Mielőtt a Szahara homokja elnyelte volna, a mértani pontossággal megtervezett város virágzó római kolónia volt.
A falakat és oszlopokat elborító homok azonban meg is őrizte a feledésbe merült várost, amelyet a birodalom bukása után ezer évvel fedeztek csak fel újra. A várost olyan jó állapotban őrizte meg a sivatag, hogy sokan az „algériai Pompejinek” nevezik.
Traianus császár márvány fejszobra (kép forrása: Wikimedia Commons)
Nevét a kolónia a császár édesanyja, Marcia és apja, Marcus Ulpius Traianus emlékére kapta, egyúttal azonban jelképezte magát a császárt, illetve szeretett nővérét, Ulpia Marcianát is.
A település létrehozása kettős célt szolgált: egyfelől a római hadsereg pihenésüket kiérdemelt veteránjai telepedhettek le itt, illetve az aktív katonai helyőrség erőt demonstrált a környékbeli berber törzsek felé.
Alapítása után nem kellett sokáig várni, hogy Timgád fontos kereskedelmi központtá is váljon. Lakói több évszázadon át békében és biztonságban éltek, ez azonban nem tartott örökké: az 5. században az Európából Észak-Afrikába áthajózott vandálok dúlták fel a várost.
Kép forrása: Flickr
A távoli kolóniát a továbbiakban képtelenek voltak biztosítani az egymást követő császárok, saját haderővel nem rendelkezett, területéből pedig egyre többet veszített.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- Leleményességével és önbizalmával királyokat is meghódított a szélhámos táncosnő, Lola Montez
- Boldog békeidők vagy képmutató konzervativizmus? A viktoriánus korszak megosztó emlékezete
- Eladó az amerikai történelem egyik leghíresebb megoldatlan gyilkosságának helyszíne
- Minden lehetséges díjat bezsebelt Hollywood őzikeszemű csillaga, Audrey Hepburn
- Kínai nő alakításáért kapott Golden Globe-díjat Anita Ekberg, a „jéghegy”
- Meseszerű utat járt be az árvaháztól a divatvilág csúcsáig Coco Chanel
- Sem a holokauszt, sem az idő nem állíthatta meg Keleti Ágnest
- Szigorú katolikus neveltetés után vált a feminista mozgalom élharcosává Simone de Beauvoir
- Egy nappal téves halálhíre után elhunyt Tanya Roberts színésznő
- Leleményességével és önbizalmával királyokat is meghódított a szélhámos táncosnő, Lola Montez tegnap
- Akinek a brit filmvilág az első Oscart köszönheti: Korda Sándor sikerének titka tegnap
- Reklám, propaganda, focimeccs, pózolás: képeken a 20. századi tűzfal-történelem 2021.01.22.
- A magyar „Mr. Movies”: Zukor Adolf története, aki szerint a közönség sohasem téved 2021.01.22.
- A költészethez rendkívül tehetséges, de gyenge tanuló volt a fiatal Weöres Sándor 2021.01.22.
- A brazilok is átvették az Aranycsapat szövetségi kapitányának taktikáját 2021.01.22.
- Európa egyik legszebb operaházának nem csak tervezője, de építője is volt Ybl Miklós 2021.01.22.
- Boldog békeidők vagy képmutató konzervativizmus? A viktoriánus korszak megosztó emlékezete 2021.01.22.
