Egy kitalált járvány, amely életeket mentett Rómában

Az 1572-ben alapított Fatebenefratelli Kórház Róma közepén, a Tevere (Tiberis) folyó parányi szigetén (Isola Tiberina) áll, a II. világháború idején kijelölt római zsidó gettó túlpartján. Amikor a németek 1943. október 16-án razziát indítottak a gettó területén, egy maroknyi csoport átszökött a kórházba, ahol azon nyomban felvették őket a betegeik közé, sőt meg is állapították náluk a „K-szindrómát”.

A betegséget természetesen egyik orvosi szakkönyvben sem találnánk meg, ugyanis kitalált kórról van szó. Tulajdonképpen egy kódnév, amelyet Adriano Ossicini antifasiszta ellenálló orvos talált ki, hogy megkülönböztesse a valódi betegeket a búvóhelyet igénylő, egészséges menekülőktől.

A hamis betegségnek meg lett a hozadéka: a „K-szindrómában” szenvedő betegek szobáit a „veszélyesen fertőző” bilétákkal látták el, ami tökéletesen megakadályozta, hogy a németek belépjenek arra a területre. A zsidó származású gyermekeknek pedig ki volt adva az ukáz, hogy tuberkulózisos betegeket imitálva folyamatosan köhögjenek, mikor megérkeznek a tisztek.

„A nácik valóban azt hihették, hogy tüdőbetegek közé érkeztek, és hanyatt-homlok menekültek, mint a nyulak” – mondta az akkoriban (zsidó származása miatt) álnéven a kórházban orvosként dolgozó Vittorio Sacerdoti 2004-ben a BBC-nek. Az életmentő átverés másik főkolomposa a sebészként dolgozó Giovani Borromeo volt.

A Raoul Wallenberg Alapítvány tavaly júniusban adományozta a Fatebenefratellinek az „Élet Háza” címet. A jeles alkalom kapcsán így nyilatkozott a 96 éves Adriano Ossicini  a La Stampa olasz lapnak: „A K-szindróma megnevezés csupán arra szolgált, hogy jelezze, a beteg személy annyira mégsem volt beteg, ám zsidó származású. Az ötlet, hogy K betűt illesszük a szindróma elé, az enyém volt, és Kesselring vagy Kappler nevéről jutott az eszembe”.

Albert Kesselring a náci Németország egyik legtehetségesebb tábornoka volt, „mosolygó Albert” vagy „mosolygó Kesselring” volt a beceneve, míg Herbert Kappler német rendőrtiszt az akkoriban Rómában székelő német biztonsági szervezetek (SiPo és SD) vezetője, később a város rendőrfőkapitánya volt. Kappler olaszországi szolgálata alatt vezető szerepet töltött be a helyi zsidóság deportálásában, valamint a 335 halálos áldozatot követelő ardeatinei mészárlásban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai