Egy eddig nem ismert Kölcsey-verset is digitalizáltak a Himnusz 200. évfordulója alkalmából
2023. január 27. 13:27 MTI
Eddig ismeretlen vers is szerepel Kölcsey Ferenc azon digitalizált kéziratai között, amelyeket a Hymnus című költemény bicentenáriuma alkalmából tett közzé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK).
Kölcsey Ferenc Franz Eybl litográfiáján
Korábban
Az OSZK csütörtöki közleménye szerint az évfordulóhoz kapcsolódva online felületén szabadon hozzáférhetővé tette Kölcsey autográf verskéziratait, valamint az általa és hozzá írott leveleket. Az anyagban eddig nem ismert vers is szerepel, amelyet Földesi Ferenc, a Kézirattár vezetője azonosított.
Mint felidézték, a család tulajdonában megőrződött Hymnust 1944-ben helyezte letétbe a nemzeti könyvtárnál a költő oldalági leszármazottja, László Magda. A második világháborút követően a könyvtár a hagyaték megszerzésére törekedett, így került két jelentős kézirategység az OSZK birtokába: a versek tisztázata, 123 lapnyi szöveg, majd 22 lapnyi verskézirat. Kölcsey önálló lapokon, jellemzően bifóliókon rögzítette verseit, ennek ellenére a kéziratcsomagok rendjét a szakemberek meg tudták állapítani, így a könyvtár az eredeti sorrendben őrzi őket.
A két autográf kéziratcsomag a legautentikusabb része a Kölcsey-verskorpusznak, egyben a legnagyobb fennmaradt szövegegység, a költő verseinek modern kiadásait elkészítő irodalomtörténészek alapvetően erre támaszkodhattak. A csaknem százhatvan ismert Kölcsey-versből a nemzeti bibliotéka száztizenöt kéziratot őriz, amelyeket az OSZK munkatársai digitalizáltak. Ez a digitalizált Kölcsey-fond immár mindenki által szabadon elérhető és letölthető a https://copia.oszk.hu oldalon.
Ezzel a publikálással nyitja meg a könyvtár a Copia oldal egy újabb gyűjteményét Művek címmel, amelyben a nemzeti könyvtár Kézirattárában őrzött klasszikus szerzők autográf műveit, kitüntetetten a verseket, majd a tanulmányokat, az esszéket és a beszédeket adja közre.
„A közvetlenül hozzáférhetővé tett szövegek a Kölcsey-oeuvre kiemelkedő darabjai, így a Hymnus mellett olyan kiemelkedő történeti versek, mint a Zrínyi éneke (Zrínyi dala), Zrínyi második éneke, Fejedelmünk, hajh... (Rákóczi, hajh...), emellett a család eredetére és történetére reflektáló szubjektív-történeti vers, a Kölcsey. Emellett hozzáférhetővé váltak a személyes, szubjektív versek (Hév naptól..., Csolnakon), illetve a nagyközönség körében szinte teljesen ismeretlen, meglepő darabok, például az Ifj. B. Vécsey Miklós Szathmármegye főispáni helytartójának beiktatására című epigramma latinul, vagy Kölcsey fordításai magyarról németre (Szemere Pál versei: Himfy, A boldog pár)” – sorolták a közleményben.
Az anyagban az irodalomtörténet előtt egy eddig ismeretlen Kölcsey-versszöveg is megtalálható. Földesi Ferenc filológus, a Kézirattár vezetője a kéziratok vizsgálata és ellenőrzése során felfedezett egy Kölcseytől származó autográf szöveget, amelyet a költő igyekezett átírással olvashatatlanná tenni. Első olvasatra úgy tűnik, a verskezdemény Kölcsey Dobozi című versének tematikus, motivikus gyökere, Berényi címmel. Továbbra is dolgoznak a vers szövegének teljes kibontásán és az életműben való elhelyezésén.
A Copia a verseken felül a könyvtár kézirattárában őrzött Kölcsey-leveleket is megosztja az érdeklődőkkel. A huszonkét fennmaradt küldemény olyan történelmi nagyságok számára íródott többek között, mint Eötvös József, Szemere Pál, Szalay László, Heckenast Gusztáv vagy Kossuth Lajos.
Az OSZK digitális szolgáltatása a nemzeti kultúra pótolhatatlan kincseinek megőrzését is szolgálja. A régi kéziratok nem elhanyagolható hányadát a házilag készült tinták összetétele miatt a tintamarás veszélye fenyegeti. A vasgallusz tartalmú, erősen savas és fémionokat is tartalmazó tinták reakcióba lépnek a cellulózzal, és a savasság mértéke, valamint egyéb körülmények arányában elindul egy marási folyamat, amelynek akár a kézzel írt szöveg megsemmisülése is lehet a végeredménye.
Ennek a veszélynek leglátványosabb manifesztálódása éppen Kölcseynél és éppen a nemzeti himnusz kéziratán látható. Valamikor a 19. században olyan tinta – és olyan töménységben – ömlött a második lapra, amely néhány évtized alatt teljesen megsemmisítette a papír érintett részét.
„Az OSZK digitális tartalomszolgáltatása, a Copia-oldal segítségével minden érdeklődő kiváló felbontásban férhet hozzá a kéziratokhoz, anélkül, hogy ezeket a raktárak mélyéről elő kellene venni” – mutattak rá a közleményben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 20:20
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt 17:05
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás 14:20
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál 13:20
- Bemutatták a Magyarország 365 fotópályázat albumát 11:20
- Utópia helyett csak elviselhetetlen szenvedést hozott a Vörös Khmer uralma 09:50
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket 09:05
- Pénzfeldobással döntötték el a Wright fivérek, hogy melyikük repülhet először tegnap