2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi

2018. június 15. 18:48 Múlt-kor

A kosárfonástól a salétromkitermelésig

Remete Szent Antal dél-európai – leginkább olaszországi – népszerűsége meglehetősen szokatlannak számít, Európában ugyanis csak rövid ideig volt „divatos” a remeteélet, és viszonylag korán megjelentek a szervezett szerzetesi közösségek. Ennek ellenére a kolostori közösségben élő szerzetesség megalapítójaként számon tartott Szent Pachomius kevésbé ismert, mint a „malacok szentje”.

Mivel a sivatagi remeték és a sztiliták nem hagyatkozhattak az örökkévalóságig a hívők alamizsnájára, szükségszerű volt, hogy közösségbe szerveződjenek és ennek keretein belül dolgozzanak. Aquileai Rufinus a Nitriai-sivatagban tett útja alatt ismerkedett meg Szent Serapionnal, aki szerzetestársaival együtt végzett munkája révén már komoly gazdasági tevékenységet fejtett ki.

A sivatagi szerzetesek számos területen kipróbálhatták magukat. Sokan közülük kosarakat fontak, mások pásztorkodtak vagy salétrom kitermeléssel foglalkoztak, amit egykor a múmiák, manapság pedig a sonkák tartósítására használnak. Nem mindenki járt azonban a törvényes úton, olyannyira, hogy Valens császár 375-ben még sivatagi razziát is szervezett, hogy elfogja a szökésben lévőket, valamint az adócsalókat. A szerzetesek szétszóródtak, sokakat letartóztattak vagy agyonvertek.

Szent Antal azonban ezt a szégyent már nem élte meg. A valláshoz utolsó leheletéig hű remete húsz évvel korábban adta vissza lelkét a Teremtőnek; Abruzzóban úgy tartják, az aszkétának elege lett a Sátán mesterkedéseiből. A helyi népdal szerint ezért „Szent Antal feldühödött és jól elfenekelte”.

A „sivatagi anyák”: valóság vagy legenda? 

A kereszténység korai időszakában a férfiak mellett sok nő is a remeték életvitele mellett döntött. Közülük a legnagyobb hírnévre Egyiptomi Szent Mária, az egykori alexandriai prostituált tett szert. Az örömlány egy alkalommal „munkaügyben” utazott Palesztinába egy zarándokokat szállító hajón. Jeruzsálemben azonban megtért, és negyvenhét éven át remeteként vezekelt a jordániai sivatagban a korábban elkövetett bűneiért.

Bár három egyház is szentté avatta (katolikus, ortodox és kopt), és megbízható ókori feljegyzések is tudósítanak róla, elképzelhető, hogy Szent Mária alakja csak legenda. Ugyanez a helyzet a többi remetenővel is, akiknek létezésében még katolikus tudósok is kételkednek. Egyes kutatók szerint a női remeték nem teljes elszigeteltségben, hanem városi közösségekben, püspöki felügyelet alatt éltek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár