Csontsovány szellemekké váltak a burmai dzsungelben a brit elitegység katonái

Brit erő szükséges

A Winston Churchill miniszterelnök által „a Brit Birodalom ékkövének” nevezett India integritásának a Japán Birodalom előrenyomulása általi megsértése egyenesen az Egyesült Királyság világhatalmi potenciálját kérdőjelezte meg. Hathatós válaszra volt szükség a brit haderő részéről, és ezt nem helyettesíthette olyan akció, amelyben nem a brit erőké a főszerep.

Az 1940 és 1941 között főként az olasz haderő ellen vívott kelet-afrikai hadjárat során Orde Wingate brit katonatiszt már bizonyította gerilla-hadviselés iránti érzékét. A „Gideon Force” nevű, szudáni és etióp csapatokból létrehozott erő az olasz erők utánpótlási vonalait zavarta meg, valamint hírszerzési feladatokat látott el a térségben.

Wingate közvetlen felettese, Archibald Wavell tábornok – aki a „Gideon Force” idején a brit Közel-Keleti Parancsnokság vezetője volt – átkerült az Indiai Parancsnokság élére, és Wingate szolgálatait követelte az itteni célok elérése érdekében. Wingate 1942 márciusában érkezett Burmába, és a japán előretörés közepette két hónapon át járta az országot, kialakítva elképzelését a későbbi „mélységi behatoló” egységek feladatait illetően. Burma japán elfoglalását követően Delhiben előadta tapasztalatait Wavellnek.

A létrejövő, dzsungelharcra szakosodott egységek a „chindit” nevet a „chinthe” nevű oroszlánfigurákról kapták, amelyek Burmában, Kambodzsában és Laoszban rendszerint a pagodák rituális „őrzői”. Az első chindit egység, a 77. indiai gyalogos dandár 1942 nyarán jött létre. Wingate szándékosan az esős évszakban folytatta kiképzésüket India középső részének dzsungeleiben. Az egység legénységének megközelítőleg fele volt brit, a másik fele vegyesen állt nepáli gurkhákból és burmaiakból.

Wingate koncepciója azon alapult, hogy a „mélységi behatoló” egység kizárólag légi úton kaphat utánpótlást, és gyalog menetelve közelíti meg célpontjait – hasonló meglepetésszerű támadásokat végrehajtva, mint amilyenekkel a japánok elérték korai sikereiket a britekkel szemben. Az egységet a korban megszokott szinthez képest igen jól ellátták rádiókkal. A chindit egységek katonái 72 font (33 kilogramm) felszerelést hordtak fejenként, mellettük öszvérek hordták a nehezebb elemeket.

A chinditek két jelentős hadműveletet hajtottak végre a háború során: a Longcloth hadműveletet 1943 februárjától márciusáig, majd a Thursday hadműveletet 1944 februárjától júliusáig. Mindkettőre jellemző volt Wingate érzéketlensége katonái szenvedése iránt, valamint az ebből is következő nagy veszteségek.

1. Brit erő szükséges
2. A gyomorban növekvő rizs
3. Égből érkező britek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták