Csatabárddal ölhették meg az előkelő egyiptomi háziasszonyt, Takabutit
2021. április 8. 15:47 Múlt-kor
A tavaly híressé vált ókori egyiptomi nő, Takabuti mintegy 2600 éve vesztette életét, miután hátba döfték – most kiderült, hogy a korábbi feltételezésekkel szemben a gyilkos fegyver nem kés, hanem bárd lehetett.
Korábban
Rejtélyes gyilkos
Az egykori Thébában élt, feltehetően igen magas társadalmi státuszú nő halálának körülményeit Rosalie David, a Manchesteri Egyetem egyiptológus professzora, valamint a Queen's University Belfast egyetem bioarcheológus professzora, Eileen Murphy vizsgálták meg behatóbban. Takabuti koporsófeliratainak tanúsága szerint házas volt, és népes háztartást vezetett.
Az 1834-ben az akkor Nagy-Britanniához tartozó Írországba került, 1835-ben „kicsomagolt”, ma az észak-írországi Belfastban őrzött múmia múltja régóta foglalkoztatja a történészeket és a laikus érdeklődőket egyaránt. A tavaly korszerű módszerekkel megvizsgált múmiát most újabb elemzéseknek vetették alá, többek közt haját és a mumifikáláshoz használt anyagokat is elemezték.
A tudósok az új eredmények alapján azt gondolják, a korban elterjedt katonai használatban lévő csatabárddal okozhatták a Takabuti hátán található mély sebet. A 20 és 30 év közötti nő menekülhetett támadója elől, aki a korszakot figyelembe véve lehetett egyiptomi, vagy akár egy asszír katona is.
David és Murphy eddigi eredményeiket néhány napja egy új könyvben is publikálták, melynek címe Takabuti élete és kora az ókori Egyiptomban: a belfasti múmia vizsgálata.
A múmián tavaly végzett CT-vizsgálat mutatta ki először a hát felső szakaszán, a bal váll közelében ejtett sebet, amely minden bizonnyal Takabuti halálát is okozta. A szóban forgó bárdokat az egyiptomi és az asszír seregek is széles körben alkalmazták a korban, így nem dönthető el egyértelműen a nő gyilkosának kiléte.
„Lehetséges, hogy saját népének vált áldozatává” – írták a professzornők, hozzátéve, hogy a halál nagy valószínűséggel azonnali volt. Az elkövető a seb elhelyezkedése és mélysége alapján erőteljesen, mindkét kezét használva szúrhatott vele Takabuti bordái közé.
A legalább 7 centiméter hosszú, kiálló, ám félkörös élben végződő pengével szerelt ókori bárdok átlagos dimenziói megegyeznek a múmián található sérüléssel.
„Mivel sikerült azonosítanunk a seb alakját és a gyilkos fegyver behatolásának szögét, úgy gondoljuk, egy bárd lehetett az” – mondta el David. „Nehéz azonban teljesen biztosat mondani, mivel a seb morfológiája jelentősen torzult” – tette hozzá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
