2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Csaknem fél évszázad után szerezte vissza szuverenitását Magyarország a szovjet kivonulással

2020. június 19. 08:32 Múlt-kor

Kivonulás – összeomlás

Magyarország szempontjából utóbbi bizonyult a lényegesebb tényezőnek: a fegyverzettechnikai – különösen, ami a számítástechnikát illeti – a Nyugattól egyre jobban lemaradó Szovjetunióra egyre nagyobb terhet rótt a növekvő amerikai támogatással bíró afgán ellenállókkal folytatott harc, és az 1980-as évek második felére nyilvánvalóvá vált, hogy a kelet-európai pozícióit nem tudja fenntartani.

A szovjet fegyverzetcsökkentés hivatalosan 1986 áprilisában indult meg, a szovjet vezetők új nemzedékét képviselő Mihail Gorbacsov a NATO-államokkal folytatott tárgyalások keretében kölcsönös csapatlétszám- és fegyverzetcsökkentést irányzott elő Európában.

A következő évek során rohamosan romlott a Szovjetunió helyzete, és 1988-ban Gorbacsov bejelentette a Brezsnyev-doktrínával való szakítást is, és 1991-ig előirányozta a csapatlétszám jelentős csökkentését a térségben.

Kádár János 1988 májusában történt hatalomból való elmozdításával és a hazai légkör egyre szabadabbá válásával újra a legerősebb követelések között merült fel mind az újjáalakuló ellenzék, mind a kormányzat egyes köreiben a szovjet megszállás megszüntetése. 1989 folyamán több szovjet egység is elhagyta Magyarországot, a teljes kivonásról való elvi megegyezés 1990. január 9-én született meg Szófiában, a KGST 45. ülésszakán.

A tényleges kivonásról 1990. március 10-én írták alá Moszkvában a szerződést a felek, eszerint 1991. június 30-ig kellett befejeződnie a szovjet katonák és eszközök kivonásának. Két nappal később, március 12-én a Hajmáskéren állomásozó harckocsizókkal kezdődött meg a szovjet kivonulás.

Összesen (a különböző források eltérnek) 44-49 000 szovjet katona, összesen 100 000-nél is több szovjet állampolgár hagyta el hazánkat ebben az időszakban, a technikai eszközöket (csaknem 900 harckocsit, 600 önjáró löveget, összesen több mint 27 000 különböző járművet) mintegy 35 000 vasúti kocsin szállították el, a Magyar Államvasutak egymilliárd forintot keresett a hatalmas feladaton.

A helyzetet bonyolította az, hogy a határon a szűkebb nyomtávú magyar vasúti kocsikról a szélesebb nyomtávú szovjet kocsikra kellett átrakodni minden szállítmányt.

Az utolsó vonat 55 vagonnal 1991. június 16-án lépte át a magyar-szovjet határt, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport utolsó parancsnoka pedig 19-én, 15:01-kor hajtott át a Tisza felett. A kivonulást a megbeszélt határidő előtt 11 nappal sikerült teljesíteni.

Hátra volt még azonban az elszámolás: a szovjet fél a hátrahagyott ingatlanokért követelt kompenzációt, míg a magyar a szovjet katonai jelenlét és maga a kivonulás által okozott környezeti károkért. A követelések mindkét fél részéről elérték a százmilliárd forintot, azonban időközben a Szovjetunió az összeomlás felé tartott.

A végső megegyezést – a „nullszaldós” megállapodást, azaz, hogy egyik fél sem fizet – már nem is Gorbacsov, hanem Borisz Jelcin orosz elnök írta alá Budapesten 1992. november 11-én, több mint egy évvel a tényleges csapatkivonás befejezte után.

A magyar Országgyűlés által 2001. május 8-án elfogadott 2001. évi XVII. törvény alapján június 19. nemzeti emléknap, június utolsó szombatja pedig minden évben a magyar szabadság napja, amelyen hazánk szuverenitásának visszaszerzését ünnepeljük.

Magyarország 1999-ben önként, nem pedig külföldi kényszer hatására csatlakozott a nyugati katonai szövetséghez, a NATO-hoz, és a Magyar Honvédség alakulatai pedig képességeiknek megfelelően vesznek részt a szövetség által koordinált műveletekben, jellemzően békefenntartó missziókban. Magyarország emellett az ENSZ kötelékében is tart fenn békefenntartó jelenlétet a világ több konfliktuszónájában.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Annus Antal altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára (b) ünnepélyes keretek között búcsút vesz Viktor Silov (j) altábornagytól, a még hazánkban tartózkodó utolsó szovjet katonától, aki június 19-én, 15 óra 1 perckor elhagyta Magyarországot – a Déli Hadseregcsoport parancsnoka az alakulatok teljes kivonása után, utolsóként lépte át a szovjet-magyar határt a záhony-csapi átkelőhelyen (kép forrása: hirado.hu)Szovjet BMD páncélozott szállító harcjármű Afganisztánban (kép forrása: Wikimedia Commons)Szovjet katonák az Üllői út és a József körút kereszteződésében, háttérben az Iparművészeti Múzeummal, 1945. (kép forrása: Wikimedia Commons)Szovjet T-54 típusú harckocsi a Szent István (akkor Néphadsereg) körúton a színlelt kivonulás idején, 1956. október 31. (kép forrása: Wikimedia Commons)Szovjet harckocsik Prágában, 1968. augusztus (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár