2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

Csak egy Miatyánkot kért szolgálataiért a „szegények orvosa”

2019. október 28. 12:17 MTI, Múlt-kor

149 éve, 1870. október 28-án született Batthyány-Strattmann László magyar főnemes, aki elsősorban a „szegények orvosaként” vált ismertté. II. János Pál pápa 2003. március 23-án Rómában boldoggá avatta a rendkívül vallásos férfit.

Batthyány-Strattmann László
Kép forrása: kepmas.hu

Apja, Batthyány József a szerteágazó ősi család másik ágából származó Batthyány Ludovikát vette feleségül. László hatéves volt, amikor a család a nagy dunai árvíz elől a köpcsényi (ma: Kittsee, Ausztria) birtokra költözött. Apja rövidesen elhagyta őket, s egy új házasság kedvéért katolikus hitéből is kitért.

Megrendült egészségű anyja fiatalon, 39 évesen halt meg, elvesztése mély nyomot hagyott az akkor 12 esztendős fiú lelkében. Ettől kezdve gyakran mondta: orvos lesz, és ingyen gyógyítja majd a betegeket. Buzgó vallásossága már diák korában megmutatkozott, tizenhat éves korától a ferences rend világi tagja volt.

A jezsuiták Bécs melletti, majd kalocsai intézetében tanult, Ungváron érettségizett, ezután az osztrák fővárosban 1896-ban bölcsészdoktori, 1900-ban orvosi oklevelet szerzett.

Egyetemi évei alatt kötött házasságot a szintén mélyen vallásos Coreth Mária Terézia grófnővel, házasságukból 13 gyermek született, közülük három meghalt, tízet neveltek föl.

Klinikai sebészeti gyakorlatát követően 1902-ben az apjától örökölt köpcsényi kastélyban magánkórházat alapított, letette a sebész- és szülészorvosi vizsgát, és megszerezte a szemészorvosi oklevelet is.

Ingyen, emberszeretetből, ha kellett, még az útiköltséget is fizetve gyógyította a hozzá fordulókat, segítője és egyben asszisztense ifjú felesége volt. 1915-ben megörökölte nagybátyja vagyonát, körmendi kastélyát, a Strattmann nevet és a hercegi címet. (A két világháború közötti hét magyarországi herceg egyike volt).

Amikor Trianon után Köpcsény Ausztriához került, magánkórházát átadta Burgenland tartománynak, ő pedig családjával körmendi birtokára költözött. Itt a kastélyban modern, 25 ágyas szemészeti magánkórházat létesített, ahová az ország minden részéből érkeztek szegény betegek.

A kezelésért nem kért pénzt, sőt sokszor felruházta pacienseit és kifizette szemüvegüket, csak azt kérte: imádkozzanak el érte egy Miatyánkot. Figyelemmel kísérte a szemészet fejlődését, kongresszusokon vett részt, az új ismereteket a gyakorlatban is alkalmazta, és tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának.

A magyar egészségügyet alapítványokkal is támogatta, alkalmazottainak már a XX. század elején nyugdíjbiztosítást vezetett be.

A végtelenül szerény, puritán orvos kastélyában laboratóriumot rendezett be, metallurgiával, fényképészettel is foglalkozott, az elsők közt vezetett automobilt és másokat is tanított vezetni.

Bár arisztokrata voltából következően a főrendiház, majd felsőház és több lovagrend tagja volt, s a Vas megye örökös főispánja címet is viselte, a politikától igyekezett távol maradni. A Habsburg-családdal azonban jó kapcsolatot tartott, szerényen támogatta is őket.

Saját szenvedését is hatalmas lelkierővel, Isten akaratában megnyugodva viselte, amikor 1929 szeptemberében rákot diganosztizáltak nála. Novemberben a bécsi Löw szanatóriumban hólyagrákkal operálták, de már késő volt, 1931. január 22-án halt meg Bécsben.

A körmendi kastély kápolnájában ravatalozták fel, hogy betegei, szegényei és tisztelői elbúcsúzhassanak tőle, majd a németújvári (ma: Güssing) családi sírboltban helyezték végső nyugalomra. Temetésén a püspök beszédében azt mondta, hogy inkább hozzá, mint érte kell imádkozni, mert szent élete által nyitva találta a mennyország kapuját.

"Életem egyik fő feladatának tűztem ki, hogy orvosi működésemmel a szenvedő emberiségnek szolgálatot tegyek és ezáltal a jó Istennek tetsző dolgokat cselekedjem" - foglalta össze küldetését végrendeletében Batthyány-Strattmann László, akinek nevét viseli ma a körmendi városi kórház és a köpcsényi kórház is.

Halála után egyre többen imádkoztak közbenjárásáért, boldoggá avatását már 1944-ben kezdeményezte Bécs akkori bíboros-érseke és a szombathelyi megyéspüspök, ehhez 1987-ben csatlakozott az eisenstadti (kismartoni) püspökség.

Amikor 1989-ben egy gyógyíthatatlan körmendi rákbeteg orvosilag megmagyarázhatatlan módon meggyógyult, ezt Batthyány-Strattmann közbenjárásának tudták be.

Az eset egyházmegyei kivizsgálását 1995-ben és 1996-ban végezték el, a boldoggá avatási eljárás során a Vatikán Szenttéavatási Kongregációjának illetékes testülete 2002. május 7-én hitelesnek fogadta el a gyógyulást. II. János Pál pápa 2003. március 23-án Rómában avatta boldoggá "a szegények orvosát".

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Kép forrása: szentimre.hu
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!