Erdély a Habsburgok uralma alá kerül

2004. szeptember 13. 12:06

Apafi Mihály erdélyi fejedelem Bécsben titkos szerződést kötött I. Lipót császárral. Az egyezség kimondta: a császár - igaz, jelentős áron - átveszi Erdély védelmét, ugyanakkor elismeri Apafi fejedelemségét és fia utódlását, továbbá Erdélyt is belefoglaltatja a szultánnal kötendő békébe. Mindennek megvalósulása Erdély szinte teljes függetlenségét eredményezte volna. A felszabadító háborúk és a bécsi udvar nagyhatalmi törekvései azonban egészen más utat jelöltek ki a kis fejedelemség számára. Az 1687. augusztus 12-én megvívott nagyharsányi csata után Lotharingiai Károly herceg teljhatalmat kapott a Haditanácstól Erdély ügyeinek intézésére. A császári csapatok októberben szabályszerűen megszállták a fejedelemséget. Apafi ekkor még megtalálta a biztatónak látszó kiutat. Az október 27-én kötött balázsfalvi szerződésben ugyanis a császári fővezér 12 vár téli szálláshelyül való átengedése és 700 ezer forint lefizetése fejében még szavatolta Erdély függetlenségét. A bécsi katonai vezetés érdekei azonban meghiúsították Apafi utolsó kísérletét is. 1688-ban Antonio Carraffa tábornok már fegyverrel kényszerítette ki a fogarasi nyilatkozatot (május 9-10) miszerint Erdély védurául és örökös királyául ismeri el I. Lipótot és utódait, továbbá újabb erősségeket ad át a császári csapatoknak, és felmondja a török védnökséget.
A Fejedelemség közjogi helyzetét Apafi halála után hosszú időre az 1690 őszén kibocsátott Diploma Leopoldinum határozta meg. A Diploma Magyarországtól elszakítva külön tartományként, ugyanakkor régi törvényei szerint képzelte el a Fejedelemség igazgatását. Biztosította Erdély belső kormányzati önállóságát és a katolikusok befoglalásával kibővített vallásszabadságot. Leszögezte, hogy az ország békeidőben évi 50 ezer, háborúban 400 ezer forint, adót fizet, a császár pedig nem korlátozza a kereskedelem szabadságát. Biztosította továbbá, hogy a kiskorú II. Apafi Mihály fejedelem (1690-1701) felnövekedéséig a gubernátort (kormányzót) és az ország többi főtisztviselőjét - beleértve az erdélyi hadsereg parancsnokát is - a három nemzet (magyar, székely, szász) tagjai közül a rendek választhatják, és a császár csak megerősíti. Meghatározott, nem nagy létszámú idegen őrség tartózkodik a Fejedelemségben német generális parancsnoksága alatt, aki azonban nem avatkozhat a közügyekbe.
Az 1690-es években hosszadalmas viták zajlottak le a bécsi udvar és a Gubernium között a Magyar Kancelláriától elkülönített Erdélyi Kancellária működése és II. Apafi Mihály fejedelemségének császári megerősítése ügyében, amelyek végül Bécs győzelmét hozták. (Apafi Mihályt 1696-ban Bécsbe internálták.) A Gubernium hamarosan elveszítette önállóságát és politikai jelentőségét, az Erdéllyel kapcsolatos döntéseket a Habsburg-kormányzat keretei között, s császár nevében az Erdélyi Kancellárián hozták meg.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Esztergom kevésbé ismert arcát fedezhetjük fel Aguera Zoltán könyvének segítségével
• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
• Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
• Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
• A buják betegségének tartották és üldözték a leprásokat a középkorban 
• Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?
• „Zenedobozokkal” vette fel a küzdelmet Hitler ellen a Rote Kapelle
• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét