A királynő sakkfigurájának és politikai hatalmának koevolúciója
2005. február 7. 11:43
Hol, mikor és miért született meg a királynő sakkfigurája, és milyen módon vállhatott a fekete fehér kockás játéktér félelmetes figurájává Európa különböző államaiban. Kiderül Marilyn Yalom könyvéből, mely a királynő sakkfigurájának és európai hatalmának koevolúciós fejlődésével foglalkozik.
Korábban
Korábban már beszámoltunk róla, hogy a sakk királynőjét Kasztíliai Izabelláról mintázták . A királynői figura megerősödése a nőtörténészek szerint valamivel előbb kezdődött és párhuzamosan zajlott a királynő politikai-hatalmi felértékelődésével.
A Perzsiában megszületett stratégiai játékban az arab világban az indiaitól eltérően, a vezér, azaz a király figurája uralta a sakktáblát. A középkori Európában azonban ismét a királynő vette át a vezér szerepét. Ez a szerepcsere kiválóan nyomon követhető az Ibériai-félszigeten, ahol a zsidó és a muzulmán kultúra hatása sokáig meghatározó volt, de a középkor alkonyán a királynő kerekedett felül. Kezdetben mindkét koronás sakkfigura lépéseit szigorú korlátok övezték, de a középkor végére, ebben a játszmában Európában a királynő nyert, mozgástere megnőtt, átalakult, csakúgy, mint az egész játék.
Marilyn Yalom könyvei
Blood Sisters : The French Revolution in Women's Memory (1993) |
Európa egyes részein gyakran előfordult, hogy a királynőt a királlyal együtt felszentelték. A sakk szabályainak ismertetése, benne a királynővel, ez idő tájt jelenik meg először az európai írott források között.
Az ezernégyszázas évek végére a királynő új erőtől duzzadó szerepének megjelenése a sakktáblán pedig egybeesett Kasztíliai Izabella politikai hatalmának kiteljesedésével.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.