Hatvan éve tűnt el Wallenberg

Háborús embermentés

Wallenberg diplomáciai mentőakciója A budapesti gettó felszabadítása

Wallenberg 1912. augusztus 4-én született Stockholmban előkelő bankárcsaládban, három hónappal édesapja halála után. Rajzból és orosz nyelvből is kiválóan érettségizett, katonaidejének letöltése után az Egyesült Államokban szerzett építészmérnöki diplomát. Ezt követően visszatért Svédországba, ahonnan nagyapja egy fokvárosi építőanyag-ipari céghez, majd a palesztinai (ma Izrael) Haifába, egy holland bankhoz küldte, hogy tapasztalatokat gyűjtsön: ez utóbbi helyen találkozott először a hitleri Németországból menekült zsidókkal.

1936-ban visszatért Svédországba, ahol bekapcsolódott az üzleti életbe és a Közép-Európai Kereskedelmi Rt-nél helyezkedett el. A céget egy magyar származású zsidó, Lauer Kálmán vezette, aki igen hasznos munkatársra talált a jó nyelvtudással, és nem utolsó sorban szabad mozgási lehetőséggel bíró fiatalemberben. Nyolc hónap elteltével Wallenberg már a cég társtulajdonosa és nemzetközi igazgatója volt, miközben járta a nácik által megszállt európai országokat. Magyarországon több alkalommal is megfordult, Budapesten jelentős társadalmi és politikai összeköttetésekre tett szert.

Miután a németek bevonultak Magyarországra, a deportálással fenyegetett zsidók semleges országoktól próbáltak útlevelet kérni. A svéd nagykövetség ideiglenes útleveleket bocsátott ki azok számára, akiknek rokonai, vagy jelentős üzleti kapcsolatai voltak Svédországban. Az 1944-ben az Egyesült Államok által a zsidó üldözöttek megmentésére létrehozott testület, látván a svédek addigi magyarországi erőfeszítéseit, a svédországi zsidóktól kért javaslatot az összehangolt kimenekítési akció irányítójának személyére. Lauer Kálmán Wallenberget ajánlotta, aki 1944. július 9-én a svéd követség titkáraként érkezett meg Budapestre.

Ekkorra a vidéki gettókba zárt zsidókat deportálták, és Adolf Eichmann a budapesti zsidóság elszállítását tervezte. Július elején azonban Horthy Miklós kormányzó a svéd király levelének hatására és nemzetközi nyomásra leállíttatta a deportálásokat. Wallenberg svéd védő-útlevelet tervezett, amelynek alkalmas volt arra, hogy a magyar és a német hatóságok előtt igazolja: a menlevél tulajdonosa a svéd követség védelme alatt áll. Először 1500 ilyen "Schutzpass" kibocsátására kapott engedélyt, majd sikerült ezt a számot 4500-ra emelnie - a valóságban azonban jóval több ún. védőlevelet adtak ki. Szálasi hatalomátvétele után Wallenberg még nagyobb erőfeszítésekre kényszerült, és ezért megnövelte a svéd védett házak számát. Pesten több mint harminc épületen volt svéd zászló, a házakba hamarosan 15 ezer lakó költözött. A közvetlen védelem végül több mint tízezer emberre terjedt ki, Wallenberg az év végén mintegy négyszáz munkatárssal dolgozott.

1. Háborús embermentés
2. A Wallenberg-dosszié máig lezáratlan