Hatvan éve tűnt el Wallenberg
2005. január 17. 12:22
A svéd diplomata, aki munkatársaival zsidók ezreit mentette meg hamis útlevelekkel, menlevelekkel, 1945. január 17-én Budapestről Debrecenbe indult, ahová azonban soha nem érkezett meg. A szovjet hatóságok elhurcolták, sorsáról a mai napig nem tudni teljesen bizonyosat.
Háborús embermentés
A budapesti gettó felszabadítása | ||||
1936-ban visszatért Svédországba, ahol bekapcsolódott az üzleti életbe és a Közép-Európai Kereskedelmi Rt-nél helyezkedett el. A céget egy magyar származású zsidó, Lauer Kálmán vezette, aki igen hasznos munkatársra talált a jó nyelvtudással, és nem utolsó sorban szabad mozgási lehetőséggel bíró fiatalemberben. Nyolc hónap elteltével Wallenberg már a cég társtulajdonosa és nemzetközi igazgatója volt, miközben járta a nácik által megszállt európai országokat. Magyarországon több alkalommal is megfordult, Budapesten jelentős társadalmi és politikai összeköttetésekre tett szert.
Miután a németek bevonultak Magyarországra, a deportálással fenyegetett zsidók semleges országoktól próbáltak útlevelet kérni. A svéd nagykövetség ideiglenes útleveleket bocsátott ki azok számára, akiknek rokonai, vagy jelentős üzleti kapcsolatai voltak Svédországban. Az 1944-ben az Egyesült Államok által a zsidó üldözöttek megmentésére létrehozott testület, látván a svédek addigi magyarországi erőfeszítéseit, a svédországi zsidóktól kért javaslatot az összehangolt kimenekítési akció irányítójának személyére. Lauer Kálmán Wallenberget ajánlotta, aki 1944. július 9-én a svéd követség titkáraként érkezett meg Budapestre.
Ekkorra a vidéki gettókba zárt zsidókat deportálták, és Adolf Eichmann a budapesti zsidóság elszállítását tervezte. Július elején azonban Horthy Miklós kormányzó a svéd király levelének hatására és nemzetközi nyomásra leállíttatta a deportálásokat. Wallenberg svéd védő-útlevelet tervezett, amelynek alkalmas volt arra, hogy a magyar és a német hatóságok előtt igazolja: a menlevél tulajdonosa a svéd követség védelme alatt áll. Először 1500 ilyen "Schutzpass" kibocsátására kapott engedélyt, majd sikerült ezt a számot 4500-ra emelnie - a valóságban azonban jóval több ún. védőlevelet adtak ki. Szálasi hatalomátvétele után Wallenberg még nagyobb erőfeszítésekre kényszerült, és ezért megnövelte a svéd védett házak számát. Pesten több mint harminc épületen volt svéd zászló, a házakba hamarosan 15 ezer lakó költözött. A közvetlen védelem végül több mint tízezer emberre terjedt ki, Wallenberg az év végén mintegy négyszáz munkatárssal dolgozott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.