230 éve halt meg Robert Clive

Robert Clive brit katonatiszt, Bengália első brit kormányzója 1725. szeptember 29-én, az angliai shropshire-ben fekvő Styche-ben született. 1755-60, majd 1764-67 között Bengál brit gyarmat kormányzója volt. Visszafoglalta Kalkuttát a nagymogul helyi alkirályától, majd 1757- ben döntő csatában legyőzte. Ő alapozta meg a közel 200 évig tartó indiai brit uralmat, amely Anglia gazdagságának alapja lett.

 

Nehezen kezelhető gyerek volt, iskoláit kis eredménnyel járta. 1743- ban, 18 évesen családja Madrasba küldte a Brit Kelet-Indiai Társasághoz. Itt a kormányzó könyvtárában képezte magát, majd katona lett, 1749-ben hadtápfőnökké nevezték ki. 1751-ben a franciák híve, Csanda Szahib megtámadta Trichinopoly erődjét, melyet a britek szövetségese, Muhammad Ali védett. Clive 500 emberrel elfoglalta Csanda városát, Arcotot, majd 53 napos ostrom során megvédte azt. Ez nagy előnyt jelentett a franciákkal és vezérükkel, Dupleix-vel szemben, ellenük gerilla módon harcolt. 1753-ban hazatért Angliába. Nem sikerült bejutnia a parlamentbe, de alezredesként visszaküldték Indiába, feladata a franciák kiűzése volt. 1756-ban érkezett Madrasba, ahol főleg Bengália ügyeivel foglalkozott. Itt a névleges uralkodó, a delhi mogul császár helytartói kezében volt a hatalom, akik támogatták a Brit Kelet- Indiai Társaságot. Kalcuttát, amely a Társaság fő központjává vált, 1756-ban elfoglalta Szirádzs-ud-Daula helytartó (navab). Clive 1757 elején visszafoglalta a várost, kártérítést kötött ki, s elismertette a Társaság kiváltságait. 1757. június 23-án a plassey-i csatában megdöntötte a navabot és Mir Dzsáfárt segítette hatalomra, őt ellenőrzése alatt tudta tartani. 1759-ben Patnánál visszaverte a mogul trónörökös csapatait. A támadó hollandokat is legyőzte, majd délre küldött csapataival területet foglalt el a franciáktól. A navabtól kártérítést szerzett a Társaságnak, Clive és a brit vezetés hatalmas pénzeket kapott. Ez óriási korrupciót hozott, így Clive is lépni próbált a gazdaság tisztasága érdekében.

 

1760-ban hazatért, 1762-ben Plassey I. bárója néven ír főnemesi rangot, 1764-ben lovagi címet kapott. Képviselő lett, vagyonát politikai céljai érdekében használta fel. Az újgazdag "nábobok" hamar népszerűtlenné váltak, a Társaság is Clive ellen fordult, megakadályozta, hogy országos befolyást szerezzen. Indiában közben megbukott Mir Dzsáfár, majd utóda is. II. Álam mogul császár megtámadta a Társaságot, Clive 1765-ben Bengália kormányzójaként és főparancsnokként visszatért Kalkuttába. Ekkor a britek már megnyerték a baksari csatát Oudh navabja ellen. A császár a briteket támogatta, de Bengáliában zűrzavar dúlt. Clive mérsékelten élt hatalmával: a Társaság működését Bengáliára és Biharra korlátozta, helyreállította az elűzött oudh-i navab uralmát, így ütközőállamot hozott létre Bengália és a lázongó északnyugat között. A császárnak évjáradékot adott, ő a Társaságot cserébe adószedői joggal ruházta fel. Ez lehetővé tette Bengália belső rendezését. Clive átszervezte a Társaságot, s betiltotta a tisztviselők magán-kereskedelmét. Ezzel nem aratott sikert, mivel kis fizetésük miatt szükségük volt a mellékesre, ezért új társaságot szervezett a sómonopólium irányítására, ennek hasznából a tisztviselőknek is jutott. 1767-ben tért haza. Otthon megtámadták, tartva attól, hogy az indiai korrupció megfertőzi Angliát. A parlamenti bizottság előtt Clive erélyesen védekezett, s végül parlamenti elismerést kapott. Egészsége megromlott, depresszióba esett, 1774-ben öngyilkos lett. Clive alapozta meg a közel 200 évig tartó indiai brit uralmat, amely Anglia gazdagságának alapja lett. 

 

(MTI)