A stockholmi béke lezárja a nagy északi háborút

2004. szeptember 13. 12:06

Poroszország megszerzi Pomerániát a Peene-folyóig, és 2 millió tallért fizet érte. Dánia és Lengyelország a status quo alapján fejezi be háborút. A nyugat-európai ellentétektől és dinasztikus kötöttségektől függetlenül a XVII. század végén Európa északkeleti részén is ellentétek bontakoztak ki. Az északi háború kirobbanásához az utolsó lökést I. Péter orosz cár adta meg, aki 1689. IX. 12-től egyedül kormányoz, és fő törekvése, hogy Oroszországot szorosabban Európához kösse. Svédország birtokai, Karélia és Ingermanland azonban még mindig elzárja Oroszországot a Balti-tengertől. Mivel Svédországot belső válság gyengítette, I. Péter úgy gondolta, hogy eljött az alkalmas időpont a tengeri kijárat megszerzésére. XI. Károly svéd királynak azonban sikerült megszilárdítania a baltikumi svéd uralmat. A háború csak azután tört ki, hogy XII. Károly lépett a svéd trónra. Az abszolút hatalomra törekvő új uralkodó kormányzásának kezdetén szövetséget kötött a Holstein-Gottorp-házzal. Ez súlyos következményeket kiváltó lépésnek bizonyult: a svéd csapatok bevonulása Holsteinbe lengyel-dán-orosz szövetséget eredményezett. A szövetségesek 1700-ban támadtak Svédországra, mely azonban sikerrel védte határait a túlerővel szemben. A svéd seregek győzelme mély benyomást tett Európára és megnövelte a svéd király önbizalmát: XII. Károly ellentámadást készített elő Szászország-Lengyelország ellen. Szászországot a háború kirobbantása miatt akarta megbüntetni, Lengyelországot pedig svéd hűbéres függésbe akarta kényszeríteni, hogy megerősítse uralmát a Balti-tenger térségében. A harcokból azonban végül Lengyelország és Oroszország került ki győztesen. Az 1709. június 27-július 8-ig tartó Poltava melletti döntő ütközetben kivívott orosz győzelem megpecsételte a svéd csapatok sorsát. A dánok bevonultak Brémába és Verdenbe és további tengerparti területek elfoglalását tervezték. Amikor Hannover elfoglalta Verdent, Szászország-Lengyelország bejelentette igényét Pomerániára, a cár pedig ostrom alá vette Stralsundot és Stettint. Azt követően, hogy I. Frigyes porosz király 1713-ban meghalt, és Angliában Stuart Anna halála (1714. VIII. 1.) után a hannoveri választófejedelem lépett a trónra, Poroszország és Anglia aktívabb politikai tevékenységet kezdett. Oroszország, Poroszország és Hannover jóval erősebb szövetségével szemben a kiváló képességű XII. Károly svéd király is tehetetlen volt.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait