Meghal Armand-Jean du Plessis, Richelieu hercege

2004. szeptember 13. 12:06

57 éves korában meghal Armand-Jean du Plessis, Richelieu hercege. A 1622-ben kardinálissá kinevezett Richelieu 1624. IV. 29-től XIII. Lajos főminisztere volt. 18 évig tartó hivatali ideje alatt Richelieu, aki büszkeségéről és makacsságáról volt híres, megszabta Franciaország kül- és belpolitikáját. Kormányzása alatt Franciaország abszolutisztikus állammá alakult. A nemesi ellenzéket kemény kézzel letörte. Richelieu a főnemesek több várát és kastélyát romboltatta le. Richelieu kormányzása alatt érvényes volt az abszolút királyság. Jelszava: `Un roi, ne foi, une loi` (`Egy király, egy hit, egy törvény`). A protestáns hugenották különleges jogait megszüntette, 1628-ban bevette La Rochelle-t, a hugenották fellegvárát. A kardinális állandó hadsereget állított fel, az abszolút uralkodók hatalmának alapját. A tartományok királyi közigazgatását centralizálta. A tartományok élén álló főurak helyére királyi tisztviselőket, ún. intendánsokat állított. Minden téren érvényesülő centralizációs törekvése jegyében alapította 1635-ben Richelieu az Académie Française-t is, a francia nyelv egységessé tételére. Külpolitikájában Richelieu elsősorban a Habsburgok európai hegemóniájának megszüntetésére törekedett. Ez a célt következetesen szeme előtt tartva támogatta a harmincéves háborúban a katolikus Franciaország a protestáns német birodalmi fejedelmeket (pénzzel és hadianyagokkal) a Katolikus Liga és a Habsburg-császár ellen. Richelieu mindenbe közvetlenül beleavatkozó politikájával szemben Mazarin diplomáciai eszközökkel harcolt. Az Itáliából származó bíboros folytatta elődje politikáját és tovább növelte Franciaország hatalmát Európában. A pápai szolgálatban álló jogászt és diplomatát 1634-ben pápa nunciussá nevezték ki Párizsba. Hat évvel később kapta meg a bíborosi címet. Richelieu-vel való barátsága és Ausztriai Annához, XIII. Lajos feleségéhez fűződő kapcsolata lehetővé tette számára, hogy Richelieu 1642-ben, majd a király 1643-ban bekövetkezett halála után a francia politika vezetője legyen. Az új király, az alig négyéves XIV. Lajos mellett ő töltötte be a régens szerepét és vezette az államügyeket az anyakirálynő helyett. Mazarin bíboros Franciaországban igencsak népszerűtlen, gyűlölt személy volt. Gátlástalanul kijátszotta egymás ellen a korona ellenségeit, és beteges kapzsiságával szerezte meg hatalmas vagyonát.