2019. tél: Fagyos téli ütközetek

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: december  •  Nap: 05
23 találat
[1]

1484. december 5.

A pápa fokozza a boszorkányüldözést

VIII. Ince pápa kibocsátja a `Summis desiderantis` bullát (`Boszorkánybulla`), amely széleskörű jogokkal ruházza fel a boszorkányvadászokat, a hajsza ellenzőit pedig egyházi büntetéssel fenyegeti. A boszorkányokat teszik felelőssé a zivatarokért, a jószág pusztulásáért és a betegségekért, sőt rájuk fogják azt is, hogy nemi kapcsolatuk van az ördöggel, és seprűn lovagolnak. A boszorkánysággal vádolt embereket, főleg asszonyokat, addig kínozzák, amíg vallanak, vagy alávetik őket a vízpróbának: ha a megbéklyózott vádlott megfullad, akkor ártatlan volt. Ha fennmarad a vizen, akkor az ördöggel cimborál, és megégetik. Alig akadt olyan vádlott, aki túlélte a pereket.

[2]

1766. december 5.

Megnyílik a Christie`s aukciósház Londonban

James Christie, a híres aukciósház alapítója, először tart árverést Londonban

[3]

1791. december 5.

Bécsben meghal Wolfgang Amadeus Mozart

A mindössze 34 éves mester a Franz Walsegg vont Stuppach gróf emlékére készülő rekviemen dolgozik, amikor valószínűleg, reumás láz végez vele. A több zenei műfajban is alkotó, igen termékeny szerzőnek számító Mozart alkotásaiban a később barokk, a rokokó és a kezdődő romantika német és itáliai elemei ötvöződnek sajátos stílussá. Mozart, akinek apja, Leopold Mozart is zeneszerző volt, nővérével, Maria Annával Salzburgban nőtt fel. Zenei tehetsége már korán megmutatkozott. 1762-től kezdődően apjával számos koncertkörutat tett, melyeken zongoristaként lépett fel, de már ekkor megpróbálkozott a zeneszerzéssel is. 1769-ben, Salzburgban érseki koncertmesterré nevezték ki. Három nagysikerű itáliai turné után, 1773-ban néhány évre Salzburgban telepedett le. Ebben a termékeny időszakban operákat, szerenádokat komponált, de írt számos egyházi és hangszeres művet is. 1781 márciusában elbocsátását kérte, és önálló, független alkotóművészeként próbált megélni. 1782. augusztus 4-én feleségül vette Konstanze Webert. 1782 és 1786 között 15 jelentős zongoraversenyt alkotott. Bécs is befogadta a művészt. Operát írt Pierre Augustin Caron de Beaumarchais "Figaro házassága" című művéből, mely 1785-ben, Párizsban a nemességet bíráló mondanivalójával keltett feltűnést. Mozart operáját 1786. május 1-jén mutatták be. Ebben az évben még két ősbemutatóra került sor. Október 29-én a "Don Giovanni" került színre. Ám Mozart anyagi helyzete egyre rosszabb lett. 1789-ben és 1790-ben több koncertkörutat is elvállalt, de szorult helyzetéből ez sem segítette ki. A "Cosi fan tutte" 1791. január 26-i, bécsi bemutatója sem hozta meg a várva várt sikert. "A varázsfuvola" ősbemutatója 1791. szeptember 30-án volt Bécsben. Ez utóbbi mű egyik különleges vonása, hogy számos szállal kötődik a szabadkőművesek föld alatti mozgalmának eszméihez.

[4]

1821. december 5.

Meghal Manuel Fernández Y González spanyol író

14 éves korában már verseskötetet adott ki. 18 évesen aratta első, nyilvános sikerét Pedro de Castilla apródja című regényével. A siker sokáig nem hagyta el: példátlan termékenységgel ontotta regényeit (összesen több mint 300-at), egyszerre három titkárának három különböző regényt diktált, és párhuzamosan öt kiadónak dolgozott. Romantikus regényei a nemzeti történelemből merítették témájukat, de jellemrajzai nem kidolgozottak. Legendás összegeket keresett, de könnyedén szórta a pénzét, ezért szegényen és megcsappant hírnévvel halt meg. Az utókor csupán A lepantói csata című hőskölteményét és néhány színművét értékeli.

[5]

1870. december 5.

Meghal idősebb Dumas

Párizsban meghal idősebb Alexandre Duma francia regény- és drámaíró. Közjegyzői írnok volt, iratmásoló az orléans-i herceg titkárságán, majd újságszerkesztő, mindig csődbe jutó költekező, de páratlan energiájú alkotó. A sikert a III. Henrik udvara című drámája hozta meg számára, ettől kezdve csak írásaiból élt. Bőven ontotta fordulatos történelmi drámáit (Charles VII, La Tour de Nesles), valamint a romantikus moderneket (Antony, Richard Darlington, Kean). Később a regény műfaja felé fordult érdeklődése. Ő teremtette meg a tárcaregény műfaját. Több mint 300 kötetes életművéből - siker és színvonal tekintetében - kiemelkednek A három testőr, a Húsz év múlva, a Monte Christo grófja, A fekete tulipán és A királyné lovagja című regények, amelyeket több közreműködővel szerkesztett. Sikerének titka, hogy bátran vállalta a romantika - mint új irányzat - legszélsőségesebb túlzásait is; előadásmódja, meseszövése lebilincselő. Regényei érdekes kalandok bonyolult sorozata, idealizált hőseinek világa a fantázia birodalma. Művei Magyarországon is több kiadást értek meg, s világszerte számos filmet készítettek belőlük. Villers-Cotterets temetőjéből 2002 novemberében kihantolták és a párizsi Panthéonban, a francia szellemi nagyságok tiszteletére emelt épületben helyezték el hamvait.

[6]

1881. december 5.

Meghal Nyikolaj Ivanovics Pirogov orosz sebész és anatómus

A katonai tábori sebészet és a sebészeti anatómia megteremtője elsőként alkalmazott tábori körülmények között étert narkózishoz és először használt rögzitő gipszkötést. Lábszárcsonkolási, csontplasztikai műtétei ma is iránymutatóak, tájanatómiai (a szervek elhelyezkedésére vonatkozó) kutatásai jelentősek. Könyveket írt a katonai betegellátásról.

[7]

1890. december 5.

Megszületett Fritz Lang, a némafilm korának kiemelkedő alkotója

Az osztrák születésű amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, díszlettervező Bécsben látta meg a napvilágot. Pályafutását Németországban kezdte, 1919-ben rendezett először. Az 1920-as évek egyik legkiemelkedőbb alkotóművésze volt. A némafilm-korszak legendás expresszionista alkotásai fűződnek a nevéhez. Hitler hatalomra jutását követően először Franciaországba távozott, később az Amerikai Egyesült Államokban talált otthonra. 1934-től Hollywoodban sikerfilmeket alkotott. Forgatott társadalmi drámát, westernt, bűnügyi történeteket. Az atmoszférateremtés, az izgalmas cselekménybonyolítás mestere. Munkái közül az egyik legjelentősebb, az 1926-ban készült Metropolis című némafilm. Ismert alkotásai még A fáradt halál, az Egy város keresi a gyilkost és a már Amerikában készített Téboly. Az 1950-es évek végén az NSZK-ban telepedett le. Itt még vállalt néhány feladatot: a Hindu síremlék, a Dr. Mabus ezer szeme többnyire a legendás múltat idézték. 1963-ban saját magát alakította Jean-Luc Godard A megvetés című filmjében. 1976. augusztus 2-án halt meg Beverly Hills-ben.

[8]

1901. december 5.

Megszületett Werner Karl Heisenberg német fizikus

Würzburgban született, a müncheni egyetemen tanult elméleti fizikát későbbi munkatársával Wolfgang Paulival együtt. 22 évesen szerzett doktorátust, majd Göttingenben Max Born asszisztense lett. 1924-27 közt Koppenhágában dolgozott Niels Bohr mellett. Felismerte a Bohr-atommodell hiányosságait. Ez - az atommag körül az elektronok meghatározott pályákon keringenek - megfelelt a korábbi ismereteknek, de nehezen lehetett összhangba hozni az újabb megfigyelésekkel. Ezért a kvantummechanikát az atomi rendszerekre is alkalmazta, s azt hirdette, hogy az atomi világban teljesen át kell értelmezni a mechanika elveit. Miután Max Born felismerte, hogy e számtömbökre a mátrixalgebra érvényes, Pascual Jordannal hárman kidolgozták a kvantummechanika mátrixmechanikáját. Eszerint a fizikai változók lehetséges értékeit egy-egy végtelen mátrix adja meg, s ezek elemeiből határozható meg valamely állapot előfordulásának, s az egyes állapotok közti átmeneteknek a valószínűsége. 1927-ben fogalmazta meg határozatlansági elvét, eszerint egyetlen részecske sebességét és helyzetét sem lehet egyidejűleg pontosan megmérni, a két adat együttesen nem értelmezhető. A szabály kimondja, hogy a helyzet és sebesség bizonytalanságának szorzata nagyobb vagy egyenlő 10 a mínusz 24-diken joule-szekundumnál. A hétköznapi életben nem érzékeljük e kis határozatlanságot, az atomi részecskéknél azonban jelentős. Ez a szubatomi elemek kettős, részecske- és hullámtermészetéből fakad. E felismerés értelmezésén később is sokat vitatkoztak. 1927-41 közt a lipcsei egyetem fizikaprofesszora, majd 1942-45 között a berlini fizikai kutatóintézet igazgatója volt. 1932-ben a neutron felfedezésekor elsőként tárgyalta elméletileg a protonokból és neutronokból álló atommagot. 1934-ben kidolgozta az atommag nukleon modelljét. Fontos eredményei vannak a szupravezetés és turbulencia-elmélet terén is. 1932-ben a kvantummechanika megteremtéséért fizikai Nobel-díjat kapott. Ellenezte ugyan a náci politikát, de nem lépett fel ellenük. A világháború alatt Otto Hahnnal, az atombomlás egyik felfedezőjével egy reaktor létrehozásán dolgozott, ám ez nem valósult meg. A háború után Heisenberg lett a göttingeni Max Planck Fizikai Kutatóintézet vezetője. 1958-tól olyan nem lineáris differenciálegyenletekkel foglalkozott, amelyek az anyag összes lehetséges állapotát leírják. Kvantummechanikai munkássága kihatott az atom- és magfizika fejlődésére. Fő műve A kvantumelmélet fizikai alapjai, könyveket írt a kvantummechanikáról, az atomfizikáról és a kozmikus sugárzásról. Münchenben hunyt el 1976. február 1-jén.

[9]

1901. december 5.

Megszületett Walt Disney amerikai rajzfilmrendező

A trükk- és rajzfilm műfaj megteremtője és klasszikus mestere Chicago-ban látta meg a napvilágot. Alkotásait könnyedség, az ötletek gazdagsága, valamint magával ragadó humor jellemezte. Népszerűségét a rajzfilmjeiben szereplő állat- és gyermekfigurák sajátos bájának köszönhette, de sikereihez hozzájárult a filmtechnika megújítása is. A hollywoodi stúdiókban az elsők között vezette be a hangosfilmet (1928), a színes filmet (1932), majd pedig a teljes estét betöltő rajzfilmet (1937). Rajzfilmjei máig a legnépszerűbb filmek a világon, mesehőseit: Mickey egeret, Donald kacsát és a többieket a Föld szinte minden gyereke ismeri és szereti. Az ő nevéhez fűződött a világ leghatalmasabb szórakoztató központja, a Disneyland létrehozása is. Természetfilmeket is forgatott (A sivatag él, 1953). A természet világa című könyve magyar nyelven 1966-ban jelent meg. Az Oscar-díj történetében Walt Disney viszi a pálmát: 64 jelölésből 26 alkalommal kapta meg az aranyszobrocskát. Híres filmjei: Hófehérke és a hét törpe (1937), Pinocchio (1939), Hamupipőke (1949), 101 kiskutya (1961). Los Angeles-ben hunyt el 1966. december 15-én.

[10]

1904. december 5.

Elpusztul az orosz flotta

Port Arthurnál a teljes orosz flotta elpusztul az orosz-japán háborúban

[11]

1911. december 5.

Meghal Valentyin Szerov orosz festő

Az orosz portréfestészet kiemelkedő mestere Repin tanítványa volt Párizsban. 1880-85 között a szentpétervári akadémián tanult. Fiatalkori képei az orosz festészet fejlődésének jelentős állomásai. Későbbi festményeivel az orosz portréfestészet realista hagyományait a világos plein air festés frissességével gazdagította (Kislány őszibarackkal). Portrékon örökítette meg az orosz kultúra kiválóságait, Gorkijt, Sztanyiszlavszkijt, s mindig a belső, lelki tartalom finom kifejezésére törekedett. Több művével megörökítette az orosz falu szomorú állapotát. 1890-es évek végétől történelmi témák, főként I. Péter cár alakja foglalkoztatta. 1897-1909 között Moszkvában tanított. Híresek voltak színházi díszletei; karikatúrákat, illusztrációkat is készített.

[12]

1915. december 5.

Megszületett Benjamin László

Benjamin László Pestszentlőrincen született. 1931-ben abbahagyta gimnáziumi tanulmányait, nyomdászinasnak állt, azután kötőszövő, vasipari munkás, majd a szűcs szakmában dolgozott; 1931-től vett részt a munkásmozgalomban. Az 1930-as évek elején indult irodalmi pályája, verseit több lap közölte. 1945 után újságírónak állt, 1952-53-ban az Új Hang című folyóirat főszerkesztője volt. 1963-ban a Kortárs szerkesztőbizottsági tagja lett, 1968-tól a Magvető Könyvkiadó lektora volt. 1976-ban az Új Tükör szerkesztőségébe került, s végül a lap főszerkesztőjeként tevékenykedett. Költészetének alaphangját kezdettől fogva a munkásmozgalomhoz tartozása határozta meg. 1945 utáni verseinek többsége vívódásairól szól, később 1949-54-ben költészetét az ún. szocialista építés, azaz a napi politika közvetlen szolgálatába állította. 1954-ben kezdte felismerni a diktatúra valódi természetét, művészi válsága kemény önvizsgálatot, ugyanakkor költészetének megújulását eredményezte. Önéletrajzi jellegű verseiben számolt le illúzióival, számot vetett életének addigi alakulásával és tanulságaival (Vallomások, viták 1979). Verseskötetei mellett verses képeskönyvei is megjelentek, amelyeket bölcs derűje hatja át. A legismertebb közülük talán a Vidám abc. Kis magyar antológia címen irodalmi paródiákat is közzétett. 1949-ben Baumgarten-díjjal, 1950-ben és 1952-ben Kossuth-díjjal, 1968-ban pedig József Attila-díjjal tüntették ki.

[13]

1916. december 5.

Meghal Richter János karmester

Korának egyik legnagyobb művésze Győrben született 1843. április 4-én. Apja (Richter Antal karnagy és zeneszerző) halála után anyjával Bécsbe költözött, ahol az udvari kórus gyermekénekese, 1860-65 között a konzervatórium növendéke volt. Már diákkorában több hangszeren játszott. Főként a romantikus szellemű előadásmód képviselője, elsősorban Wagner-dirigens, de a bécsi klasszikusoknak is hivatott tolmácsolója volt. 1871-1875 között a pesti Nemzeti Színház karnagyaként dolgozott. 1875-ben hatalmas sikerrel szerepelt Bécsben, s ennek nyomán elnyerte az udvari opera karnagyi kinevezését (1875-1900), élére került a Bécsi Filharmóniának (1875-98), átvette az udvari zenekar vezetését. 1876-tól a bayreuthi Wagner-előadások egyik ünnepelt vezetője volt, később tevékenységének színhelye mindjobban Angliába helyeződött át. Nevéhez fűződik Liszt Krisztus című oratóriumának bemutatója 1873-ban. Munkásságának kiemelkedő eseménye volt 1904-ben Bartók Kossuth című szimfonikus költeményének manchesteri bemutatója. 1910-ben abbahagyta a nyilvános szereplést, 1912-ben Bayreuthba költözött, s utolsó éveit csendes visszavonultságban töltötte.

[14]

1930. december 5.

A Budapesti Hangversenyzenekar koncertet ad

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar elődje, a Budapesti Hangversenyzenekar 1930. december 5-én tartotta első koncertjét. A Zeneművészeti Főiskola nagytermében tartott előadást Zsolt Nándor vezényelte. 1952-ben az Országos Filharmónia fennhatósága alá került és ekkor vette fel az Állami Hangversenyzenekar nevet. Főzeneigazgatója Ferencsik János lett, akinek halála után a japán Kobajasi Ken-Icsiróval töltötték be ezt a tisztséget. 1998. január 1-jétől az együttes különvált az énekkartól, s Nemzeti Filharmonikus Zenekar néven működött tovább. Kobajasi örökös tiszteletbeli elnök-karmester lett, míg a tényleges vezetést Kocsis Zoltán vette át. A zenekar élén korábban olyan kiváló karmesterek váltották egymást, mint Dohnányi Ernő, Fricsay Ferenc, Vaszy Viktor, Ernest Ansermet, Sergio Failoni, Willem Mengelberg, Francesco Mollinari, Fernando Previtali és mások. 2002. január 1-jével Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár néven közhasznú társasággá alakult.

[15]

1940. december 5.

Meghal Jan Kubelík hegedűvirtuóz

A prágai konzervatórium elvégzése után számos hangversenykörutat tett, bejárta Amerikát és Oroszországot, Magyarországon is többször megfordult. Fölényesen érett technikával, bravúros és csillogó interpretáló művészetével mindenhol meghódította a közönséget. Komponált is. Franz Drdla neki írta népszerű A-dúr szerenádját, amely ma is a Kubelík-szerenád nevet viseli. Fia, Rafael is híres zenész, karmester volt.

[16]

1941. december 5.

Megkezdődik a moszkvai csata

A II. világháborúban a Szovjetunió ellen támadó német hadsereg 1941. december elején elérte Moszkvát, de a kimerült katonákkal védekezésre is alig voltak már képesek. Így a december 5-én megindult szovjet támadás, valamint a szokatlan hideg súlyos csapást mért a német csapatokra, akik a következő hetekben 250 kilométert hátráltak, s többé már nem veszélyeztették a fővárost. A II. világháború során ekkor szenvedett először vereséget a német hadsereg. A moszkvai csata véglegessé tette a villámháború csődjét, s megrendítette a németek legyőzhetetlenségébe vetett hitet.

[17]

1941. december 5.

Meghal Amrita Sher-Gil magyar származású indiai festőnő

Anyja magyar, apja szikh nemesi család leszármazottja volt. Amrita Budapesten született 1913. január 30-án, majd művészeti tanulmányait Párizsban végezte. 1934-ben tért vissza Indiába, s kialakította sajátos stílusát, amelyben hazájának régi hagyományai a legjobb modern törekvésekkel párosultak. Művészete nagy hatással volt India fiatal művésznemzedékére. Az elsők között teremtett szintézist a modern nyugati és az indiai művészet között, dekoratív alkotásai mellett a nincsteleneket, a kitaszított páriákat is megörökítette. Mind francia, mind későbbi indiai éveit hosszabb-rövidebb magyarországi látogatások tarkították. Az 1930-as évek elején gyakran tartózkodott Zebegényben és Verőcén. Életéről Sára Sándor készített dokumentumfilmet (2001). A Múlt-kor egyik adása is foglalkozott alakjával.

[18]

1950. december 5.

Elhunyt Sri Aurobindo indiai filozófus

78 éves korában elhunyt Sri Aurobindo indiai filozófus. A Kalkuttában született és 1879-től 1893-ig Nagy-Britanniában nevelkedett filozófus szintetizálni próbálja tanításában a nyugati és az indiai szellemiséget. Arra törekedett, hogy isteni titok beható ismeretében dogmáktól mentésen eggyéolvassza az embert szolgáló összes vallást az "integrális jóga" révén, amelyben minden ember megélheti a "tudatfölöttinek a szabadságát". A brit uralom elleni felszabadító harcban való részvétel miatt börtönbe került, s ott foglalkozott 1908-1909-ben először a jóga meditációs rendszerével, amelyet a magasabb igazságok spirituális megismeréséről alkotott tanításába integrált. Számos filozófiai és szépirodalmi írásában fejtette ki gondolatait. Az általa alapított Ashram (eredetileg egy remetealak indiai neve) igen látogatott egyetemi központ (Centre Universitaire International). A világ minden részéről érkeznek ide diákok, akik lelki épülést és megvilágosodást keresnek.

[19]

1950. december 5.

Meghal a Koronaőrség utolsó parancsnoka

Grabenstatt-ban meghal Pajtás Ernő, a Koronaőrség utolsó parancsnoka. Fiatalon, apja példáját követve választotta a katonai pályát. A kismartoni katonai főreáliskola elvégzése után a bécsújhelyi katonai akadémia hallgatója lett, s 1915-ben avatták hadnaggyá. Katonai szolgálatát a 34. közös gyalogezredben kezdte, s frontszolgálataiért számos kitüntetésben részesült. 1919-ben már a nemzeti hadseregben szolgált és különböző parancsnoki tiszteket töltött be Miskolcon, Kiskunhalason, Esztergomban. Innen került 1937 augusztusában a Koronaőrséghez, amelynek 1943-ban parancsnoka lett ezredesi rangban. Neki és az általa vezetett Koronaőrségnek volt köszönhető, hogy a nyilas rémuralom és a háborús összeomlás közepette a magyar Szent Koronát sikerült épségben Ausztriába kimenteni. Az ezeréves magyar államiság legfontosabb szimbóluma innen Amerikába került, ahonnan csak több mint három évtizedes `száműzetés` után, 1978-ban tért vissza Magyarországra. A Magyar Köztársaság elnöke a még 1950-ben elhunyt koronaőr-parancsnokot 1993. augusztus 20-án - posztumusz - vezérőrnaggyá léptette elő. 1993 októberében hamvait magyar földbe helyezték.

[20]

1959. december 5.

Kádár új életszínvonal-politikát hirdet meg

Az MSZMP VII. kongresszusán Kádár új életszínvonal-politikát hirdetett meg: `Az életszínvonal emelését szolgálja, hogy az ötéves tervben jelentősen növekszik a tartós fogyasztási cikkek termelése is [...] A lakosság rendelkezésére kell bocsátani 460 ezer darab mosógépet, 150 ezer darab villamos hűtőszekrényt, 300 ezer darab motorkerékpárt, továbbá 39 ezer darab személykocsit. Célunk, hogy hazánkban elérjük és túlhaladjuk a legmagasabb termelési és fogyasztási szintet, amit a kapitalizmus elért.` Ez az utóbbi, mint ismeretes, nem valósult meg. Mindenesetre egy jelentős fogyasztási cikkeket és berendezéseket előállító ipari program kezdődött meg.

[21]

1965. december 5.

Meghal Joseph Erlanger, Nobel-díjas amerikai orvos

A kaliforniai egyetemen 1895-ben végzett a kémiai fakultáson, orvosi diplomáját 1899-ben szerezte a Johns Hopkins Egyetemen, ahol ezután a fiziológiai tanszéken kapott állást. 1906-ban a wisconsini orvosi egyetemen az élettan professzora lett, 1910-től 1946-ig a Saint Louis-i Washington Orvosi Egyetem élettantanára volt. A Nobel-díjat 1944-ben kapta megosztva `az egyes idegrostok nagy mértékben differenciált funkcióinak felfedezéséért`.

[22]

1996. december 5.

Hivatalba lép Madeleine Albright

Clinton amerikai elnök Madeleine Albrightot nevezi ki az amerikai külügyminisztérium élére, aki a legmagasabbra jutott nő az amerikai kormányzatban.

[23]

2000. december 5.

Magyarország újabb három, korábban már további tárgyalást nem igénylőnek minősített fejezetet zár le hivatalosan.

(szociálpolitika és foglalkoztatás, energiapolitika, külkapcsolatok)Magyarország ezzel 14 fejezetet zárt le a 31-ből.