A Mars-kutatás története I.

`A látóhatár Hórusza`: Egyiptomtól Keplerig

Arisztotelész

A `látóhatár Hórusza`: a Mars az ókorban

A Mars első megfigyelői az egyiptomiak voltak. Az istenként tisztelt vörös bolygó - embertestű, sólyomfejű lény alakjában - már az Újbirodalom 28. dinasztiájának idején feltűnik az ábrázolásokon, "a horizont Hórusza" név alatt. A feljegyzések beszámolnak a bolygónak az égbolton leírt fordított mozgásáról is.

Az egyiptomiak mellett a görögök is élen jártak a Mars vizsgálódásában. I. e. 300 környékén Arisztotelész megállapította, hogy a Mars távolabb van a Földtől, mint a Hold. Erre egy egyszerű természeti jelenség hívta fel a figyelmét: a Hold eltakarta a Marsot. I. sz. 130 környékén Ptolemaiosz lefektette a világegyetemről vallott elképzeléseinek alapjait; rendszerében az égitestek hierarchiája a következő volt:
Föld, Hold, Merkúr, Vénusz, Nap, Mars.





Amit Kepler köszönhet a Marsnak

Tycho Brache obszervatóriumában

A 16. század végén a dán csillagásznak, Tycho Brache-nak sikerült minden korábbinál pontosabban feltérképeznie a Mars pályáját. Brache-nak még nem állt rendelkezésére teleszkóp: kénytelen volt megelégedni a bolygók pozíciójának meghatározására alkalmas mechanikus berendezéseivel - no meg éles szemével. A kezdetleges technikai feltételek ellenére is sikerült négy perces pontossággal leírnia a bolygók - köztük a Mars - mozgását. Brache asszisztense, egy német csillagász, bizonyos Johannes Kepler, javarészt a Mars megfigyelésére alapozva állapította meg a bolygók mozgásának első két törvényét:

A bolygók ellipszis alakú pályán mozognak, az ellipszis egyik gyújtópontja a Nap

A bolygók egységnyi idő alatt ugyanakkora pályát járnak be

Kepler felfedezései legnagyobbrészt Brache-nak a Mars mozgásáról tett aprólékos megfigyelésein nyugodtak. A későbbi tudománytörténeti kutatások azt is megkockáztatták, hogy Keplernek aligha sikerült volna rájönnie a szabályosságokra, ha a Mars helyett egy másik bolygó megfigyelését választja. A Mars pályája egyszerűen ideális példa volt a német csillagász számára, mivel a bolygó a szokásosnál jóval elnyúltabb ellipszispályán kering.

következő oldal 1 / 3

1. `A látóhatár Hórusza`: Egyiptomtól Keplerig
2. A teleszkóp lencséjén át: Galilei és Huygens
3. `A Mars lakosai`: Maraldi és Herschel

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére