A világ legrégibb szobrai

Kormorán, lófej, emberszerű oroszlán

A faragványok a kulturális modernitás sokkal megbízhatóbb indikátorai, mint a Neander-völgyi ember által is használt pengék vagy festékek. A szobrok csakis olyan fejlettségű kultúra hordozói lehetnek, amely már képes a szimbolikus kommunikációra, s vélhetőleg a komplex nyelvhasználatra is.

A faragványok jelentése meglehetősen bizonytalan, de Conard szerint nyilván nem az akkori ember táplálékait kell bennük látnunk. A régész interpretációja szerint a Hohle Felsnél előkerült faragványok a természeti világ iránti tisztelet tanúbizonyságai. Olyan élőlényeket jelenítenek meg, melyek erejükkel, ügyességükkel már a korai embert is lenyűgözték, vagy melyek között könnyen felfedezhető némely emberi jellemző, például az agresszió. (Lásd bővebben a háborúk kialakulásáról szóló cikket)

Lófej

Conard szerint az előkerült leletek egyúttal a korai sámánizmus példái is. Elsőként a dél-afrikai régész David Lewis-Williams által megfogalmazott tézis szerint a korai emberek archaikus mágikus-vallási hitrendszere a látható és a szellemi világ közvetítőibe vetett hitre épült. Így például a víz alá bukó madárábrázolás a valós és a szellemi világ határának átlépésére képes lény szimbóluma, az ember szellemi erejének átalakulását, állati formába öntését jeleníti meg.

1. Koraérett művészet vagy a véletlen műve?
2. Kormorán, lófej, emberszerű oroszlán
3. Európa őstörténete