2022. tavasz: Megbízható elvtársak
ITT támogathatsz bennünket

Sztálini nemzetiség-politika, csecsen lázadás

2004. szeptember 21. 09:39

A beszlani túszdráma után csak növekedett az oroszokat és csecseneket megosztó gyűlölet, amelynek magvát hatvan évvel ezelőtt a kitelepítés sztálini politikája hintette el.

Korábban


A túszdráma helyszíne: Észak-Oszétia történelme

Keveset hallottunk eddig arról az országról, melyben pár napja minden idők talán legkegyetlenebb terrokcselekménye zajlott. Mint a Múlt-kor összeállításából kiderül, Észak-Oszétiának nemcsak a jelene, de a múltja is vérzivataros volt.

A rögeszmés diktátor megbízásából a szovjet titkosrendőrség (akkor éppen NKVD volt a neve) vezetője, Lavrentyij Berija adott utasítást a csecsenek (és ingusok) áttelepítésére Közép-Ázsiába. Az 1944 februárjában elkezdett tervszerű akcióval összesen félmillió csecsent és ingust deportáltak vagonokban Kazahsztánba és Kirgíziába. A kitelepítésnek ellenszegülőket a helyszínen agyonlőtték, ugyanígy tettek Berija pribékjei a hegyekbe menekülő szökevényekkel.


A kitelepítésnél nem számított a társadalmi státus: egyszerű parasztokat, munkásokat éppúgy bevagoníroztak, mint kulákokat és egyéb "osztályellenségeket" vagy helyi kommunistákat. Az utolsó szerelvény a csecsen és ingus pártfunkcionáriusokat szállította a "fényes jövő" felé.


Tízezren már a Közép-Ázsiába irányuló transzportot sem élték túl, ám a szenvedések kazah és kirgiz földön sem értek véget. A helyi hatóságok ellenségesen fogadták a jövevényeket, számos kolhoz nem volt hajlandó befogadni és foglalkoztatni őket. Az érkezés utáni első három évben a csecsenek közül további 100 ezer halt meg éhezés, fagy, betegségek következtében.


1941 és 1944 között Sztálin egymás után telepítette át a volgai németeket, a krími tatárokat, a meseteket, kalmüköket, balkárokat, kurdokat, csecseneket és ingusokat. Az indoklás minden esetben ugyanaz volt: szét kellett zúzni a náci ellenséggel kollaboráló "szabotőröket és kémeket". Vjacseszlav Molotov egykori külügyminiszter még a 70-es években sem átallotta ezzel a hajmeresztő érvvel igazolni a barbár intézkedéseket - mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak Jörg Baberowski, a berlini Humboldt Egyetem Kelet-Európa tanszékének professzora.


Pedig a bolsevik hatalom első évtizedében még viszonylag jól bántak a nemzetiségekkel. Az úgynevezett "korenyizacija" (őslakosokkal való feltöltés) politikája a kisebbségi népek kulturális felvirágzásához vezetett. A nemzeti köztársaságok és autonóm területek létrehozásával, nemzeti iskolák hálózatával, a helyi párt- és állami apparátus nemzetiségi káderekkel való feltöltésével Moszkva a nemzeti jelleget helyezte előtérbe Ukrajnától Tádzsikisztánig.


A 30-as évek elején, a kollektivizálás erőltetésével együtt járt a csecsenek nemzeti és vallási szokásainak kriminalizálása. Ezt ők a nemzeti sajátosságaik és életmódjuk elleni merényletnek tekintették, és heves ellenállást tanúsítottak. A szovjethatalom emiatt teljesen összeomlott Csecsenföldön. A Vörös Hadsereg a rebellisek elleni harcban repülőgépeket és gázbombákat vetett be. A II. világháború azután már csak ürügyet szolgáltatott a deportálásokhoz.


A sztálini terror fokozódása, a kirakatperek, a tömeges kivégzések és a gulágok megtöltése 10-20 évre elítélt ártatlan emberek millióival kiábrándította a Sztálin birodalmával szomszédos országok népeit a "szovjet modellből". A 30-as években parasztok ezrei szöktek át a terror elől a határokon. Ebből adódott, hogy Moszkva kémkedéssel gyanúsította a nemzetiségeket. A határokból "védőfalak" lettek, a határvidékekből pedig biztonsági zónák, melyekből ki kellett telepíteni a hatalom iránt nem lojális népcsoportokat.


(MTI Panoráma)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tavasz: Megbízható elvtársak
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár