Sztálin és a nemesi cím...

Egy grúziai egyházközség anyakönyve alapján úgy tűnik, hogy a `népek atyja`, Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, azaz Sztálin több, mint egy évvel korábban, 1878. december 6-án jött a világra. Sőt, állítólag még kék vér is csörgedezhetett ereiben.
A történészek szerint talán nem egy Gori városából származó cipész volt az apja, mint eddig tudni vélték, hanem egy szmolenszki nemes, híres utazó és tudós.

Nem tűnik teljesen légből kapottnak az a feltételezés, hogy a szovjet diktátor apja, bizonyos Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij távol-keleti és közép-ázsiai kutató volt, aki a vadlovak felfedezéséről híresült el.
Przsevalszkij, aki a Lop Nor-tótól Tibetig vezetett expedíciókat, megbetegedvén, 1878 tavaszán gyógyulást keresve a Kaukázusba utazott. Gori városában, ahol Maminosvili grúz herceg vendége volt, megismerkedett a herceg távoli, szegény rokonával, a 22 éves, rendkívül szép és művelt Jekatyerina Geladzéval, aki akkor már négy éve volt az iszákos, durva cipész, Visszarion Dzsugasvili felesége.

Jekatyerina elbűvölte Przsevalszkijt, hamarosan randevúzni kezdtek, és kölcsönösen elhalmozták egymást minden földi örömmel. Néhány hónappal a szmolenszki nemes távozása után a grúz asszony egészséges, erős fiúgyermeknek adott életet. Ő volt Joszif Visszarionovics - vagy esetleg Nyikolajevics... Galina Jakovlevna Dzsugasvili, Sztálin unokája elismerte: dédnagyanyjának rendszeresen küldte a Szmolenszkből érkezett pénzt Maminosvili herceg, aki haláláig támogatta a fiatal Joszifot. Különben aligha képzelhető el, hogy miként írathatta fiát Jekatyerina Gori legjobb egyházi iskolájába, még ahhoz is ragaszkodva, hogy Joszif ne csak a grúz, hanem az orosz nyelvet is megtanulja, havi három rubel tandíj ellenében.

A dédunoka mindazonáltal nem tekinti magát Przsevalszkij leszármazottjának, bár elismeri, hogy a híres kutató és nagyapja, Sztálin külsőleg megdöbbentően hasonlít egymásra.
Bár ezeket az adatokat nem mindenki tekinti bizonyítéknak, figyelemre méltó - írja a Kavkaz Center internetes újság -, hogy 1946-ban, amikor Sztálin mindinkább a hazafiság erősítésére törekedett, alapított egy aranyérmet, amelyet Przsevalszkijról nevezett el.

Népszava