Johann Wolfgang Goethe
2009. március 23. 10:35
(1749-1832)
Johann Wolfgang Goethe német költő, író, a reneszánsz embereszmény egyik utolsó európai képviselője, a világirodalom egyik óriása, akihez maga a Weltliteratur kifejezés is köthető 1749. augusztus 28-án született.
Frankfurt am Mainban, gazdag patríciuscsaládban született, Lipcsében és Strassburgban tanult jogot. Irodalmi pályája rokokó versekkel indult, a szerelmet és a bort dicsérte. Strassburgban találkozott Herderrel, aki felhívta figyelmét a népköltészet, s Shakespeare jelentőségére. Vele "versengve" született meg Götz von Berlichingen című vadromantikus drámája, amely vaskos trágárságai miatt nagy vihart kavart, ám Goethét a Sturm und Drang irodalmi mozgalom egyik vezérévé tette.
1772-től a wetzlari birodalmi kamarai bíróságon dolgozott, itt ismerte meg egy per során a Faust Margitját ihlető gyermekgyilkos anyát. Wetzlari ismeretség volt Charlotte Buff is, aki iránti szerelme ihlette Az ifjú Werther keservei című szentimentális levélregényét. A kötet botrányos világsiker lett, hatására a szerelmes ifjak között megnőtt az öngyilkosságok száma.
1775-ben Károly Ágost új weimari herceg, egykori egyetemi társa meghívására a városban telepedett le, s hamarosan a kis állam nélkülözhetetlen miniszterévé emelkedett. Hajtotta a politikusi becsvágy, Weimart a polgári jólétet szolgáló mintaállammá kívánta fejleszteni. Ebben az időben kezdődött szenvedélyes szerelme a férjezett Charlotte von Steinnel, akiben méltó szellemi társra is lelt. 1786-ban Itáliába utazott, az út az antikvitás felfedezésének élményével ajándékozta meg. Ekkor születtek Iphigenia Taurisban és Torquato Tasso című drámái, valamint a Római elégiák.
Hazatérve élettársra lelt Christiane Vulpiusban, akitől több gyermeke is született. Korábbi hivatalait már nem vállalta, az udvari színház igazgatója volt. 1794-ben kezdődött termékenyítő, nagy barátsága Schillerrel, akivel lapot szerkesztett, balladákat és xéniákat (szatirikus epigrammákat) írt, s biztatására fejezte be fejlődésregényét, a Wilhelm Meister tanulóéveit. A világirodalom talán legnagyszerűbb párosa soha nem tegeződött össze, Herr Exzellenznek, illetve Herr Doctornak szólították egymást. Schiller 1805-ös halála után intellektuális magányát a jénai romantikus iskolához fűződő kapcsolata enyhítette, Vonzások és választások című regényének témaválasztásában is a romantikusoktól merített.
1818-tól nyarait Karlsbadban és Marienbadban töltötte, itt ismerkedett meg utolsó szerelmével, a 18 éves Ulrike von Levetzowval. Élete utolsó évtizedében megírta a Wilhelm Meister vándoréveit, 1830-ban pedig befejezte a monumentális Faustot, amelyet a rendkívüli intellektuális tartalom mellett formai sokféleség is jellemez.
Szépírói munkásságán túl természettudományos írásai is figyelemre méltóak: Színtanában foglalkozott színelmélettel, botanikai, biológiai ismereteit A növények alakváltozása és Az állatok alakváltozása című tankölteményeiben foglalta össze.
1832. március 22-én halt meg Weimbarban, utolsó szavai állítólag így hangzottak: "Több fényt". Halála után titkára, Eckermann Beszélgetések Goethével című könyvében adott képet az író napjairól, gondolatairól.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 20:20
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap