Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
2024. október 24. 17:05 MTI
123 éve, 1901. október 24-én avatták fel a Hősök terén álló millenniumi emlékművet. A teret 1932 óta hívják Hősök terének, arculata 1958 óta nem változott lényegesen. A millecentenárium tiszteletére 1995-96-ban újjászületett az emlékoszlop és a hét vezér szobra.

A középső oszlop talapzatánál a honfoglaló hét vezér szoborcsoport található (Fortepan / Hanser Mária)
Korábban
Budapest székesfőváros 1881-ben kezdeményezte az Országgyűlésnél egy olyan emlékmű felállítását, amely méltóképpen örökítené meg a honfoglalás közelgő 1000. évfordulóját.
A képviselők csak 1894-ben jutottak döntésre, s az eredetileg javasolt Gellért-hegy helyett az Andrássy út és a Városliget közti területet választották helyszínnek. A tervek elkészítésével Zala György szobrászt és Schikedanz Albert építészt bízták meg.
Az építkezés 1896 végén kezdődhetett meg, addig a helyszínen a millenniumi kiállítás díszkapuja állt. Az (első) avatásra 1901. október 24-én került sor, amikor elhelyezték az oszlop belsejében az emlékmű történetét tartalmazó pergament, majd a zárókőre felkerült az arkangyal szobra.
A teljesen kész emlékművet, valamennyi szobrával együtt 1929. május 26-án, a hősök napján Horthy Miklós kormányzó jelenlétében avatták fel, együtt az első világháborúban elesett magyar katonákra emlékeztető Nemzeti Hősök Országos Emlékkövével, a millenniumi emlékmű elé helyezett monolit mészkővel.

A 85 méter széles és 25 méter mély, félkör alakú oszlopcsarnok középpontjában egy 36 méter magas korinthoszi oszlop áll. Ezen Gábriel arkangyalnak a magyar királyi koronát és az apostoli kettős keresztet tartó, öt méter magas szobrát helyezték el, a talapzaton a hét honfoglaló vezér 4,7 méter magas lovas szobra áll.
A millenniumi kiállítás főkapuja – kialakítása hasonlított a későbbi emlékműre, a tér azonban még nem volt lekövezve
Az oszlopsor párkányán bronzszobor jelképezi belül a háborút és békét, a külső részen a munkát és a jólétet, illetve a tudást és a dicsőséget.
Az oszlopok között mindkét szárnyon a magyar történelem 7-7 neves személyiségének 2,8 méter magas szobrát, a nyitott szoborfülkék talapzatánál az adott személyiségre jellemző domborművet helyeztek el.
A 14 királyszoborból eredetileg 5 jutott Habsburg-uralkodónak, utóbbiakat az első világháborús vereség után eltávolították, Ferenc Józseféből - miként 1956-ban Sztálinéból - csak a csizmája maradt.
A szobrokat a gazdasági stabilizáció után újramintázták, de a második világháború után újabb "személycserék" következtek. A megsemmisült emlékkövet nem pótolták, a Habsburg-uralkodók helye ismét üresen maradt, mígnem egy politikai döntés nyomán a magyar szabadságért és függetlenségért vívott harc vezetői váltották fel őket.
Hősök tere 1925-ben (Wikipédia / Tambo / CC BY-SA 3.0)
Így került Ferenc József helyére Kossuth, II. Lipótéra II. Rákóczi Ferenc, Mária Teréziáét Thököly szobra váltotta, I. Ferdinánd és III. Károly helyére a közeli Köröndről Bocskai és Bethlen méretre éppen azonos szobrát hozták át.
Az új szobrok alá új domborműveket helyeztek, a Könyves Kálmán szobra alatti relief pedig már nem Dalmácia meghódítására, hanem a boszorkányégetés eltiltására utal, s kicserélték az Ismeretlen Katona emlékművét is.
A teret 1932 óta hívják Hősök terének, arculata 1958 óta nem változott lényegesen. A millecentenárium tiszteletére 1995-96-ban újjászületett az emlékoszlop és a hét vezér szobra, majd 2001. augusztus 20-án ünnepélyesen újraavatták a megújult Hősök terét és az emlékmű megszépült szobrait.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa 09:15
- Tudományos kísérletek színhelye is lett a párizsi Eiffel-torony 08:20
- Budapest múltja egy időgépben kel életre tegnap
- A dzsungel mélyén veszett el az arany várost kutató kalandor tegnap
- Végjáték Hanoiban: A vietnámi háború egy hadifogoly szemével tegnap
- Goebbels "utolsó éjszakája" - hat gyerek halála tegnap
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől tegnap
- Dániából származhat a legendás Sutton Hoo-i sisak? tegnap