Megoldódott a baljós próféciákat tartalmazó 4000 éves agyagtáblák rejtélye
2024. augusztus 22. 16:05 Múlt-kor
Andrew George, a Londoni Egyetem professzora és Junko Taniguchi független kutató áldozatos munkáját siker koronázta, és felfedezéseik a legrégebbi, holdfogyatkozásokhoz kapcsolódó ómengyűjteményt rejtik.
A kép illusztráció. Agyatábla Tell Hermalból (Wikipédia / Osama Shukir Muhammed Amin / CC BY-SA 4.0)
Korábban
Az ókori babilóniaiak számára az asztrológia komoly tudománynak számított és a hatékony államvezetés elengedhetetlen eszköze volt.
Úgy hitték, hogy szeszélyes isteneik kódolt jeleket helyeztek el az égbolton, amelyek egyaránt megjósolták a királyok, családjaik és az általuk uralt birodalom szinte elkerülhetetlen sorsát.
A holdfogyatkozások egyike volt azoknak az asztrológiai eseményeknek, amelyeket a babilóniai királyok tanácsadói szorosan figyelemmel kísértek.
Idővel azonban ezen bölcsek kidolgoztak egyfajta útmutató kézikönyvet. Ékírással agyagtáblákra rögzítették ezt a felbecsülhetetlen értékű tudást.
A jámbor uralkodók így már nagyobb eséllyel fékezhették meg a balszerencsés eseményeket, volt idejük felkészülni a különböző természeti csapásokra. Ennek leghatásosabb módja egy orákulummal való konzultáció volt, akik állatok beléből való jóslás után többféle rituálé elvégzését ajánlhatták.
A négy táblát az ABC kezdőbetűivel jelölték, az A és D táblák valószínűleg Hammurapi és fia uralkodásának ideje alatt készültek, míg a B és C táblák valamivel korábbiak.
A táblák összesen 61 óment tartalmaznak, a következő formában: ha X égi jelenség látható, akkor azt egy Y esemény fogja követni. A jövendölések szinte kivétel nélkül rossz hírekkel szolgáltak, bár némelyikük Babilon ellenségeinek pusztulását jelezte előre.
A leggyakoribbak azonban mégis a birodalmat érintő zord időjárásról, özönvízről és éhínségről, valamint drasztikus népességcsökkenésről, polgárháborús viszonyokról és teljes káoszról írtak.
A legkétségbeejtőbb azonban valószínűleg az a jövőkép, amely arra figyelmeztetett, hogy: „a szülők ezüstért adják majd el saját gyermekeiket”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Örökre nyomot hagyott Budapest látképén Schulek Frigyes építészete 09:50
- Megbízhatatlan természete miatt sokáig állás nélkül maradt Franz Schubert 08:20
- Férfiakat megszégyenítő bátorsággal szabadította fel Orléans-t Jeanne d'Arc tegnap
- Szokatlan házasságok színesítették az angol történelmet tegnap
- Különleges fénypark állít emléket Sisinek a Gödöllői Királyi Kastélyban tegnap
- Egy viharból mentette ki fogvatartóit a svájci szabadsághős, Tell Vilmos tegnap
- A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában tegnap
- 10 meglepő érdekesség Napóleonról tegnap