Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén
2024. július 8. 08:20 MTI
90 éve, 1934. július 8-án kezdődött meg hivatalosan is Hille Alfréd repülőezredes, meteorológus kezdeményezése nyomán a viharok előrejelzése a Balatonnál. Az előrejelző szolgálat mindössze néhány évig, a II. világháború kitörésétől 1951-ig szünetelt.
Nyugodt időt jelző viharkosár (Fortepan / Mészáros Zoltán)
Korábban
Az 1930-as évekre a Balaton népszerű üdülőhellyé vált, felélénkült a vízi és a vízparti élet, viszont a viharok is egyre több áldozatot követeltek. Bár maradtak írásos emlékek korábbról is heves, áldozatokat követelő viharokról, az 1933. július 16-án és 30-án váratlanul kitörő, hatalmas szélviharok adták a végső lökést egy riasztórendszer kiépítéséhez.
A tömeges baleseteket követően Hille Alfréd repülő ezredes, meteorológus kezdeményezésére, kormányzati döntés alapján 1934. július 8-án indult meg a balatoni viharjelzés: a tizenöt riasztóállomásból álló rendszer viharágyúkkal, árbócra felhúzható piros viharjelző kosarakkal és szirénákkal tudatta a vihar közeledtét.
A figyelmeztető jelzések egyszerűek voltak: ha fent volt a viharjelző kosár, akkor viharra kellett számítani, ha lent, akkor nyugodt időre, a jelzéseket a Légügyi Hivatal meteorológusai adták ki. A vészjelző szolgálattal egy időben indult el Siófokon a Magyar Vöröskereszt „vízből mentő” szolgálata, amely mentőcsónakok segítségével igyekezett megvédeni a fürdőzők és a hajósok testi épségét.
Az előrejelző szolgálat a II. világháború idején pár évig szünetelt, és csak 1951-től indult újra a Belügyminisztérium irányításával, viharágyúkkal és jelzőrakétákkal felszerelve. Eleinte telefonon vagy rádión értesítették a jelzőhelyeket, és az ott dolgozó őrök sárga és vörös rakétákkal jelezték a vihar közeledtét.
A 60-as évektől már hangszórókon is figyelmeztették a fürdőzőket, a vitorlázókat és a szörfözőket a veszélyre. Mindez azonban a tavon zajló vízi élet gyors fejlődésével hamar korszerűtlenné vált, s a hirtelen kerekedett viharok esetében lassúnak is bizonyult. Ráadásul a 24 helyen fellőtt rakétákat nem is lehetett a mintegy 600 négyzetkilométeres tó minden részén észlelni.
„Föltámadott a tenger” (kép forrása: Fortepan / Lőrincze Judit)
A tó közepéről azt sem lehetett megállapítani, hogy milyen színű volt a jelzés, mert mire a durranás hangja odaért, már csak egy gomolygó füstfelhőt lehetett látni. Az akkori rendszer nem jelezte a korlátozás feloldását sem, és nem tájékoztatott folyamatosan, még a kosár helyzete sem volt mérvadó, mert gyakran elfelejtették felhúzni vagy leereszteni.
Az 1970-es években intenzív kutatómunka kezdődött a riasztási módszerek fejlesztésére, s ennek nyomán 1988-ban egy korszerű, 25 lámpás, automata fényjelző rendszert alakítottak ki. A tó körül kiépített jelzőrendszer a hangjelzések helyett a felvillanó fényjelzéseken alapult.
A veszély közeledtét az addigi sárga rakéták helyett a fényjelző lassúbb – percenként 30 – villogása, a közvetlen vihart pedig a vörös rakéták helyett a készülék gyorsütemű, percenkénti 60 felvillanása jelezte. A veszélyhelyzet megszűnésekor a központi vezérlő a fényjelző készülékeket kikapcsolta.
A kosarakra nem minden helyzetben lehetett számítani (kép forrása: Fortepan)
A rendszert a Siófoki Viharjelző és Balaton-kutató Obszervatóriumban hozták működésbe, s ekkor „állt be” a tó körül az automata meteorológiai állomáshálózat is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) anyagi gondjai miatt 1992-ben az Országos Rendőr-főkapitányság vette át a fényjelző rendszer üzemeltetését, az OMSZ feladata maradt a viharjelzés folyamatos meteorológiai kiszolgálása és a riasztási parancs kiadása.
2004-től az unió szabványainak megfelelően az addigi 30 és 60 helyett első fokon percenként 45, másodfokú vihar esetén pedig 90 jelzést ad a balatoni viharjelző készülék. A jelzések a várható szélerősödésekre fél-másfél órával korábban kezdenek figyelmeztetni.
2012-ben a Balaton viharjelző rendszerét három medencére osztották fel: a Keszthelytől Badacsonyig tartó nyugati, a Badacsonytól Tihanyig tartó középső és a Tihanyi-szorostól keletre lévő keleti medencére. A felosztás jobban lehetővé teszi, hogy a fürdőzők és a vízi sportokat kedvelők hosszabb időt tölthessenek vízen, hiszen a viharjelzés medencénként eltérő lehet.
Napjainkban a Balatonnál 31 viharjelző állomás és további 16 mobil, veszélyre figyelmeztető készülék működik április 1. és október 31. között. A Balaton mellett más, nagyobb tavainknál is működik viharjelző rendszer: a Velencei-tónál 3, a Tisza-tónál 5, a Fertő tó hazai szakaszán pedig egy állomással.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Biblia
- Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
- Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
- A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
- Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
- Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
- Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
- A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
- A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
- Jókai Mór egész családja ellenezte Laborfalvi Rózával való házasságát tegnap