A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek

Zielinski Szilárd által tervezett víztorony a Margit-szigeten 1940-ben (Fortepan / Gyöngyi)

A száz éve elhunyt Zielinski Szilárd építész-, út- és vasúttervező mérnökre, egyetemi tanárra, a vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek szerdán a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében az évfordulóra felújított síremlékénél a Fiumei úti sírkertben.

A megemlékezésen Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke arról beszélt, sajnálatos, hogy Zielinski Szilárd nevét sokan nem ismerik, pedig a városligeti híd, a Zeneakadémia vagy a margitszigeti víztorony is a nevéhez kötődik. Munkásságának és az általa képviselt gondolatoknak a bemutatását is fontosnak tartja az előkészítés alatt álló Magyar Építészeti Központ és Múzeum intézménye, amely a Városliget fasorban fog megvalósulni – tette hozzá a NÖRI MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Turi Attila.

„Reméljük, hogy ez az intézmény alkalmas lesz arra, hogy amint a lengyel ősöktől származó szakember Magyarország gazdasági, infrastrukturális, oktatási adottságainak javításáért dolgozott, úgy mi, az utókor Zielinski Szilárd nevének megismertetéséért és életművének megbecsültségéért tegyünk lépéseket” – zárta beszédét az MMA elnöke.

Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója felidézte, hogy Zielinski Szilárd nemcsak több emblematikus építményt adott a Budapestnek, de oktatott is, valamint ő volt az első műszaki doktor hazánkban. Megalapította a Magyar Mérnöki Kamarát, amelynek első elnöke is volt, sőt, a diákok fizikai jólétére gondolva létrehozta az egyetemen az atlétikai és futball klubot is.

„Olyan alakja volt a mérnöktársadalomnak, aki mindig azon munkálkodott, hogyan tud építményeiben, tanításában és az együttműködésekben újat és maradandót alkotni” – tette hozzá Móczár Gábor.

A megemlékezésen beszédet mondott Rózsa Szabolcs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának dékánja és Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke is.

Zielinski Szilárd (1860-1924) a József Műegyetemen tanult, később itt lett egyetemi tanár. Ösztöndíjjal Németországban, Angliában és Franciaországban is folytatott tanulmányokat. Párizsban az Eiffel-cégnél dolgozott, 1888-ban visszatért Budapestre, majd egy évvel később megnyitotta saját mérnöki irodáját. A József Műegyetem (ma BME) 1901-ben elsőként kapta meg a doktori cím adományozásának a jogát, ezt elsőként Zielinski Szilárd kapta meg, 1902-ben a metróhálózat építési terveiért.

Számos vasbeton szerkezetű víztornyot, hidat, magasépítményt tervezett és épített: neki köszönhetők a kőbányai, a szegedi és a margitszigeti víztornyok, az örményesi Temes-híd, valamint a Ganz Vagon- és Gépgyár szerelőcsarnoka is. Tőle származnak a Lánchíd újjáépítésének tervei is. Elnöke volt többek közt a Magyar Mérnöki Kamarának, a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek és a Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének is.

Zielinski Szilárd mostani évfordulóra megújult, Fiumei úti sírkertben található síremlékét Wälder Gyula tervezte, a mérnök medalionban látható portréját a sírkert több alkotását is jegyző Bory Jenő készítette. A síremlék három másik oldalán Zielinski három műve, a fogarasi vasbeton ívhíd, a soroksári szabadkikötő és a margitszigeti víztorony látható - írták a NÖRI szerdai közleményében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2012

• Öveges professzor, mindenki fizikatanára
• Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
• A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
• Vietnam öröksége - Irak árnyéka
• Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
• Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
• Variációk Fidel Castro likvidálására
• Kossuth „búcsúja” prózában és versben
• Megmentésre váró hungarikumok