A remélt győzelem hírével együtt érkezett a déli harangszót elrendelő pápai bulla

Nándorfehérvár ostroma egy török miniatúrán

A 13. század végén formálódott oszmán-török állam száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, ezután a Balkánon kezdett terjeszkedni. A törökök 1389-ben, az első rigómezei csatában szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar király lovagi seregére mértek vereséget. Előrenyomulásukat fél évszázadra megakasztotta az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vereség.

Az újjászervezett oszmán állam a 15. század közepétől már Magyarországot is közvetlenül fenyegette, mert II. „Hódító” Mehmed szultán Konstantinápoly 1453-as bevétele után ismét Európa felé fordult. A török uralkodó 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat biztosító Nándorfehérvár (a mai Belgrád) ellen.

A hírre a Borgia családból származó III. Callixtus pápa, aki 1455 áprilisában lett a katolikus egyház feje, keresztes hadjáratot hirdetett. A pápa 1456. június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén adta ki „Cum hiis superioribus annis” kezdetű imabulláját, amely az egész keresztény világ számára elrendelte, hogy imádkozzon a keresztes seregek győzelméért. (Érdekesség, hogy a bulla eljutott Mainzba is, ahol Gutenberg német és latin nyelven is kinyomtatta.)

A bulla többek között azt is elrendelte, hogy naponta háromszor, azaz nem csak reggel és este, hanem délben is harangozzanak, hogy a hívők a törökök ellen harcolókért imádkozhassanak. (Korábban már volt rá példa, hogy bizonyos egyházmegyékben pénteken délben megkonduljanak a harangok, de ez a szokás Jézus szenvedésére emlékeztetett, és a mai péntek három órai harangozás előképének tekinthető.)

A III. Callixtus által meghirdetett keresztes hadjáratból semmi sem lett, de Csehországból, Lengyelországból és Szerbiából érkeztek katonák. Magyarországon az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János szervezett keresztes sereget, Nándorfehérvár védelmét a törökverő hős, Hunyadi János, Magyarország főkapitánya irányította.

Az ostrom alig egy héttel a pápai imabulla kihirdetése után, július 4-én kezdődött. A törökök július 21-én indították meg döntő rohamukat az addigra szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, de öldöklő küzdelemben visszaverték őket. Másnap a Száva bal partjáról – Hunyadi parancsa ellenére – átkelő, Kapisztrán vezette keresztesek támadásba lendültek, és amikor a szultán ellenük küldte lovasságát, az alkalmat kihasználó Hunyadi a várból kitörve elfoglalta a török ágyúkat, és szétszórta a megzavarodott török derékhadat.

A nándorfehérvári csata egy ismeretlen, 19. századi festő munkáján. A kép közepén kereszttel a kezében Kapisztrán János.

A csatában a szultán is megsebesült, és végül a törökök felszerelésüket hátrahagyva menekülni kezdtek. A győzelem két főszereplője nem sokkal élte túl a diadalt, mindketten pestisben haltak meg, Hunyadi augusztus 11-én, Kapisztrán október 23-án.

A nándorfehérvári diadal több mint fél évszázadra visszavetette az oszmán terjeszkedést. Az örömhír Európa számos városába a pápai imabullával egy időben, sőt sok helyre azt megelőzve érkezett meg. Így előfordult, hogy a harangokat a győzelem hírére kongatták meg, és a déli harangszó egybeforrt a nándorfehérvári csatával.

Maga a pápa augusztus 6-án értesült a diadalról, és aznapra kihirdette az egyház új ünnepét, Jézus színeváltozását. (Az ünnep arra az újszövetségi eseményre emlékeztet, amikor a Tábor hegyén a tanítványok előtt megmutatkozott a Megváltó isteni dicsősége.) A pápa bullájának is új értelmezést adott: „Minthogy Isten győzelemre segítette a keresztények fegyvereit, a déli harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái legyenek.”

III. Callixtus bulláját – a szintén Borgia – VI. Sándor pápa 1500. augusztus 9-én megújította, és arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg, jelezve, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség.

Ma minden plébánia legalább egy templomában kötelező a déli harangozás, és Magyarországon a legtöbb protestáns gyülekezetben is harangoznak délben, a harangok csak a húsvéti nagyhét utolsó napjain némulnak el, amikor „Rómába mennek”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének