Sokáig egy hatalmas déli kontinenst keresve járták a tengereket a felfedezők
2023. május 8. 18:06
A felfedezőknek mindig is megvoltak a maguk „Szent Gráljai”, olyan utak, vagy megismerésre váró célpontok, amelyek elérésére sokan indultak el. Afrika megkerülése, a Föld körülhajózása, vagy az északnyugati átjáró megtalálása ilyen célok voltak. A déli kontinensről szóló elképzelések már az ókorban felbukkantak, és akkor, amikor a hajózás fejlődése eljutott odáig, hogy a különböző birodalmak kimerészkedtek a déli tengerekre, számos felfedező és kalandor eredt a legenda nyomába.
Willem Janszoon 16. századi hajójának rekonstrukciója Sydney partjai közelében
Korábban
Ismeretlen föld
Terra australis incognita, azaz az ismeretlen déli földrész. Sokáig ezen a néven szerepelt az a terület, amelynek a létét csak feltételezték. A 17-18. századra kristályosodott ki az az elmélet, amely szerint valahol a déli féltekén kell lennie egy nagy és hatalmas kontinensnek.
Ekkoriban már mindenki tisztában volt azzal, hogy a Föld gömbölyű, de a tengereknek csak egy részét fedezték még fel, így nem tudták, hogy mi található a déli sark irányában.
A nagy déli kontinensről szóló elképzelés egyáltalán nem volt új: már i. e. 530-ban a tételéről híres Püthagorasz azt feltételezte, hogy a bolygó szféráinak kiegyensúlyozásához szükséges, hogy létezzen egy déli földdarab.
A i. e. IV. században Arisztotelész hasonlóképpen fogalmazott akkor, amikor kifejtette, hogy a déli sark körül szárazföldnek kell lennie, hasonlóan az északi pólushoz. Az ő elképzelését bővítette ki Klaudiosz Ptolemaiosz, a i. sz. 2. században élt csillagász, aki szerint az Indiai-óceánt dél felől egy kontinens zárja le.
Ptolemaiosz Geographia című munkája a reneszánsz idején fellendülő térképkészítésnek vált az egyik fontos alapjává, így a déli kontinensről szóló elképzelés a felfedezésekkel együtt ismét megjelent a köztudatban.
Hogy az Indiai-óceán nem teljesen zárt, arra az Afrikát megkerülő portugál felfedezők már akkor rájöttek, amikor Bartolomeu Dias 1488-ban elérte a Jóreménység-fokot.
Klaudiosz Ptolemaiosz világtérképe, eredetileg a Kr. e. 2. századból
A portugálok, és később a spanyolok felfedezéseihez nagyban hozzájárult az a tény, hogy a Közel-Keleten, és a Balkánon felemelkedett az Oszmán Birodalom, amely elzárta, vagy legalábbis gazdaságtalanná tette az addigi kereskedelmi utakat. Afrika megkerülésével, majd Amerika felfedezésével kézzel fogható közelségbe került az ismeretlen déli kontinens felfedezése.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Karinthy és Horthy is megcsodálhatta a magyar vidéket a Zeppelin fedélzetéről 11:20
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban 09:05
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.