III. Károly angol király neve évszázados emlékeket és viszályokat idézhet fel

III. Károly neve terhes örökséget hordoz (Wikipedia / Katie Chan / CC BY-SA 4.0)

A Károlyok vészterhes ideje

I. Károly: a zsarnok

Egy újabb Károly nevű királytól a brit történészek legalábbis összerezzennek. Az új uralkodó teljes neve Károly Fülöp Artúr György, és ezek közül bármelyiket választhatta uralkodói neveként. Döntésével két, Stuart-házból származó elődje nevét vette fel, akik a brit monarchia legzavarosabb időszakaiban uralkodtak.

I. Károly jogait Istentől és a Koronától eredeztette

I. Károly a skóciai Dunfermline-palotában született 1600-ban, és 1625-ben lépett három királyságának (Anglia, Skócia, Írország) trónjára. Az angol és skót parlamentek uralkodásának kezdetétől fogva szélesebb hatáskört és több hatalmat követeltek. Károly azonban szilárdan hitt a királyok Istentől eredő jogában, és úgy vélte, magától Istentől kapott abszolút hatalmat, így nem tartozik elszámolással a parlamentnek.

Alacsony emberként írták le, aki dadogása mellett erős skót akcentussal beszélt, ami nem vált előnyére. Ellenérzéseket keltett, hogy az anglikán egyház fejeként a francia Bourbon-házból származó, katolikus Henrietta Mária hercegnőt vette feleségül, de nem találtak szívélyesebb fogadtatásra vallási reformelképzelései sem, amelyek a három királyság 1639 és 1651 közti háborúihoz vezettek – ezek legismertebbje az angol polgárháború.

Károly egészen a keserű végig visszautasította, hogy a parlament kezébe adva a főhatalmat alkotmányos monarchiát hozzon létre. 1649-ben árulás vádjával bíróság elé állították és halálra ítélték; kivégzése január 30-án, a londoni Banqueting House előtt zajlott, a monarchia bukásának jelképeként.

II. Károly: a könnyelmű király

I. Károly fia 1648-ban elmenekült Angliából, és jelentős időt töltött a Spanyol Németalföldön, később a Holland Köztársaságban és Franciaországban. Száműzetése alatt XIV. Lajos francia király támogatta anyagilag, illetve látta vendégül udvarában.

II. Károly nem sajnálta a pénzt a drága mulatságokra

Amikor 1660-ban visszakapta trónját, II. Károly a művészetek és tudományok pártfogójaként és népszerű uralkodóként vált ismertté. Nem bizonyult azonban sem eredményes államférfinak, sem nagy katonai vezetőnek, valamint nem sikerült feloldania országa vallásos megosztottságát sem. Botrányos szerelmi élete (tucatnyi szeretőjétől ugyanennyi törvénytelen gyermekét ismerte el magáénak) sem javította a „víg király” megítélését.

Mindezek tetejébe a sors is ellene látszott fordulni. 1665-ben tört ki Londonban Anglia utolsó nagy pestisjárványa, ami másfél év alatt mintegy 100 ezer emberrel végzett, majd 1666-ban a nagy londoni tűzvész pusztított a fővárosban. Mindent összevetve, a Károly név nem a monarchia legvirágzóbb időszakait idézi fel.

1. A Károlyok vészterhes ideje
2. A Stuartok öröksége

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2012

• Az anti-Casanova
• Az atomtesztek aranykora
• A tolmács
• A magánember
• Konstantinápoly Budapesten
• Thomas Alva Edison, a Menlo-parki varázsló
• A hosszú nevű kastély
• Ötkarikás sporthistóriák
• Korbács és kalács