Hogyan váltak népmesei hőssé az 1963-as vonatrablók Angliában?

A Glasgow-ból Londonba tartó postavonat 1963. augusztus 8-án hajnali háromkor Sears Crossingnál piros jelzést kapott és megállt – mint később kiderült, a rablók két kesztyű és elemlámpa segítségével állították pirosra a szemafort. A vonatról leszálló fűtőt a szürkületből feltűnt, vasutas ruhába öltözött rablók a töltés mellé ráncigálták, majd lekapcsolták a mozdonyt és a pénzt szállító első két kocsit.

Az ellenkező masinisztát egy ólomcsővel fejbe vágták (ő volt a támadás egyetlen sérültje), és arra kényszerítették, hogy a csonka szerelvényt mintegy fél mérfölddel tovább vezesse. Itt a pénzes vagont feltörték, a benne tartózkodó négy vasutas ártalmatlanná tétele után a posta- és pénzeszsákokat teherautóra pakolták és távoztak. A mintegy 20 percig tartó akció csendesen és olajozottan zajlott, mire a vasutasok értesíteni tudták a hatóságokat, azok csak bottal üthették a bűnözők nyomát.

A nagy vonatrablást egy 15 tagú banda követte el, az ötletadó és szervező Bruce Reynolds, egy régiségkereskedő és orgazda minden részletet pontosan megtervezett. Kigondolta, hogy lehet a vonatot pontosan olyan helyen megállítani, amely nincs messze Londontól és elég forgalmas ahhoz, hogy ne tűnjön fel idegenek ténykedése, a dátumot pedig egy ünnep utánra tette, amikor a bankok felhalmozódott készleteiket szállíttatták.

A Scotland Yard hatalmas erőket mozgatott meg, ezen felül 260 ezer fontot ajánlott fel a nyomravezetőknek, ami meghozta az eredményt. A rablók a tett elkövetése után egy távoli, bérelt farmon húzták meg magukat, de egy gyanakvó szomszéd értesítette a rendőrséget. A nyomozók már csak üres házat találtak, de az ujjlenyomatok alapján azonosították, majd rövid időn belül letartóztatták a banda tagjainak többségét, a rabolt pénznek azonban csak kis része került meg.

Az értelmi szerző Reynoldsot 1968-ban kapták el, ő tíz évet ült; a kisstílű tolvaj és volt bokszoló Ronald „Buster” Edwardsnak a rablás után sikerült elhagynia az országot, ő három évig Mexikóban bujkált, majd feladta magát, ezután kilenc évet töltött a rácsok mögött. A vonatrablók perét 1964-ben folytatták le, a 11 vádlottra összesen több mint háromszáz év börtönbüntetést szabtak ki. Többségük harmadolással vagy még hamarabb szabadult, ketten megszöktek a börtönből. (A legenda szerint három tettest, akiket Mr. 1, Mr. 2 és Mr. 3 néven emlegettek, soha nem fogtak el, továbbá – így a szóbeszéd – a rendőrség mélyen hallgatott egy zsák csiszolatlan gyémánt sorsáról is, amely szintén a vonaton volt.)

A vonatrablók közül a legnagyobb hírnévre Ronald Biggs tett szert, aki a bűntény idején csak a fűtőt és a mozdonyvezetőt őrizte, de éppen a vasutasnak okozott sérülés miatt ő kapta a legsúlyosabb, 30 éves büntetést. Biggs 15 hónapi raboskodás után megszökött a börtönből, Párizsban új arcot szabatott magának, s előbb Ausztráliába, majd Brazíliába ment, mivel a dél-amerikai országnak nem volt kiadatási szerződése Nagy-Britanniával. Idővel gyermeke is született egy brazil nőtől, így végleg elhárult feje fölül a veszedelem, hogy hazazsuppolják.

A szökéssel tovább növekedett népszerűségét kihasználva készített közös dalt a Sex Pistols és a Die Toten Hosen punkegyüttesekkel, megírta emlékiratait, sőt még lakásriasztó rendszert is reklámozott Hívja fel a tolvajt szlogennel. Idősen és betegen aztán elfogta a honvágy, 2001-ben önként hazatért, ahol azonnal börtönbe dugták. 2009-ben kiszabadult, majd 2013. december 18-án halt meg.

Az angol nemzeti mitológia részévé vált nagy vonatrablás számos film és könyv megszületését inspirálta. Életrajzok jelentek meg a rablókról, akik szintén megírták visszaemlékezéseiket. A bűncselekményről már 1967-ben elkészült az első film, a Buster Edwards életén alapuló 1988-as film főszerepét a rockzenész Phil Collins játszotta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől