Új technológiák a vas- és acéliparban
2004. július 20. 05:25
75 éves korában, szülővárosában, Essenben meghal Alfred Krupp acéliparos. Nevével nemcsak az esseni vállat, Európa egyik legnagyobb acélművének felemelkedése köthető össze, hanem a nehézipar műszaki és gazdasági továbbfejlődése is. Bányaüzemek, ércbányák, nagyolvasztók és feldolgozó vállalatok tartoznak a Krupp-konszernhez. A szerszámgépkészítés olyan műszaki csúcsteljesítményei mellett, mint az 50 tonnás gőzkalapács (`Fritz`), az esseni gyárban elsősorban fegyvereket gyártanak. Alfred Krupp - aki az `ágyúkirály` melléknevet kapta - és cége hírnévre tett szert, Európa egyik legjelentősebb `fegyverkovácsa` lett. Krupp műszakilag korának színvonalán állott; az acéltermelésben 1865-ben, Németországban elsőként vezette be az 1855 óta Bessemer-eljárásként ismert találmányt. 1871-ben állították fel az első Martin-kemencét, amelyben az 1864 után szabadalmaztatott Siemens-Martin-eljárással sokkal értékesebb acél készült, mint a korábbi Bessemer-módszerrel. 1853-ban Essenben építették az első hengerművet, a gyártási eljárást még Angliából szerezték be. Műszaki területen egy másik német cég is előretört: 1885. január 27-én Reinhard és Max Mannesmann bejelentették a varrat nélküli acélcsőhengerlés szabadalmát. Eddig csak hegesztett acélcsövet tudtak előállítani. Az új, ferde hengerlési eljárás során a tömör acéltömbök üreges testté alakulnak át. A német acélipar termelésének gyors bővítése ellenére Nagy-Britannia - az ipari forradalom hazája -, mint korábban, most is az élen marad: a szén- (185 millió tonna) és nyersvastermelésben (8 millió tonna) Németország előtt áll (89, illetőleg 4,7 millió tonna).
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap