Először lép ember a Holdra
2004. július 20. 05:16
1969. július 20-án közép-európai idő szerint 21.17 órakor az Apollo-11 űrhajó Eagle leszállóegységén Neil Armstrong és Edwin Aldrin a Holdra ért. Július 21-én 3.56 órakor Armstrong elsőként a Hold felszínére lépett, Aldrin valamivel később követte. A legénység harmadik tagja, Michael Collins közben a parancsnoki kabinban Hold körüli parkolópályán keringett. Az Apollo-11 űrhajó július 16-án közép-európai idő szerint 14.32 órakor indult Cap Kennedyről. Hordozórakétájául egy 111 m magas, 3100 t súlyú, és 55 millió HP teljesítményű Saturn-V rakéta szolgált. Július 19-én ért az űrhajó Hold körüli pályára, s a műszaki berendezések átvizsgálása után, július 20-án választották le a leszállóegységet a parancsnoki kabinról. Armstrong és Aldrin a kijelölt helyen precíz leszállást hajt végre. Néhány órás várakozás után elhagyják a holdkompot. A kiszállást és az ezt követő kísérleteket élőben közvetítik egy tévékamerával a Földre. Mintegy 500 millió ember kíséri figyelemmel ezt az eseményt, akárcsak a rakéta indítását is. Az űrhajósoknak gazdag munkaprogramjuk van. Tudományos műszereket állítanak fel - ezeknek a többi között a napszélről kell a Földre adatokat továbbítaniuk - a kamera előtt mozgásgyakorlatokat végeznek, hogy demonstrálják, milyen a mozgás, amikor kisebb a nehézségi erő. Ezután Richard Nixon elnökkel az első telefonbeszélgetést folytatják a Holdról. A két űrhajós 22 óra hosszat tartózkodott a Holdon, ebből két órát a holdkompon kívül töltöttek. Július 21-én pontosan 18.54 órakor közép-európai idő szerint begyújtották a visszatérő egység rakétáját. A manőver komplikácók nélkül sikerült, és 22.35 órakor a holdkompot ismét az anyaűrhajóhoz csatolták, s az űrhajósok abba szálltak át. Mielőtt július 22-én visszaindultak volna, leválasztották és Hold körüli pályára helyezték a leszállóegységet. Július 24-én 17.51 órakor szállt le az Apollo-11 a Csendes óceán kijelölt körzetében, s egy repülőgép-anyahajó a fedélzetére vitte. Az amerikai űrhajózási programban a leszállás - a szovjettől eltérően - vízen történik. A Holdon az Egyesült Államok zászlaja és a feleslegessé vált felszerelési tárgyak mellett mérőműszereket hagytak hátra, hogy még hosszabb időn át adatokat szolgáltassanak. Egy nemesfémlapra vésett felirat az emberiség békés céljait hirdeti.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés tegnap
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után tegnap
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart tegnap
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került tegnap
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait tegnap
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra tegnap
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának tegnap
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 2024.05.13.