Hazánk legnagyobb báltermét adták át a gyulai Almásy-kastélyban

Megjegyezte, Gyulán a kulturális intézményrendszer a nyertese volt az elmúlt évtizednek, összesen ötmilliárd forintot költöttek az Erkel Ház, a Vigadó, a Kohán Képtár, a művelődési központ és a kastély felújítására, de több tízmillió forint értékű fejlesztések történtek a könyvtárban és a várszínházban is.

Kovács József országgyűlési képviselő gróf Wenckheim Józsefné Jankovich Stefánia (1814-1878) életét idézte fel, akiről a szárny a nevét kapta. Kijelentette, hogy jelenleg ez Magyarország legnagyobb bálterme, amely komplex szolgáltatást nyújt az ide látogatóknak.

A szárny „hiánypótló funkcióiról” Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram Kft. ügyvezető igazgatója beszélt. Elmondta, a beruházás három fő elemből áll. A bálterem és rendezvénytér exkluzív helyszínként a korszerű berendezés mellett békebeli, elegáns hangulattal várja vendégeit.

A csemegetárban megismerhetők és megvásárolhatók mindazok a tájjellegű ételek, gasztronómiai különlegességek, amelyek Gyula város és környéke ízvilágát tükrözik. A látványkonyhában többek között kemence, forgatógrill, sparhelt segítségével lehet megismerkedni korabeli konyhatechnikai eljárásokkal.

Meg lehet tapasztalni, milyen volt egy korabeli nemesi lakomára történő előkészület, a vacsoraasztal megterítése, és meg is kóstolható, milyen ételkülönlegességeket fogyasztottak a nemesek a 17-19. században.

Virág Zsolt szerint az itt megvalósított funkciók más felújításoknak is példát fognak adni; a teremfoglalások pedig már most igazolják a koncepció helyességét.

Megjegyezte, a kastély főszárnyában kialakított múzeum – megnyitása első évében – rögtön a három leglátogatottabb hazai kiállítóhely közé került.

A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont épülete egymáshoz L alakban csatlakozó, két szárnyból áll, a főépületből, valamint a kiskastély-szárnyból. A kétmilliárd forintból felújított főszárnyat 2016 márciusában adták át, család-, kastély- és életmódtörténeti interaktív kiállításnak ad otthont.

A kiskastély-szárny – amelyet időközben Stefánia-szárnyak neveztek el gróf Wenckheim Józsefné Jankovich Stefánia (1814-1878) emléke előtt tisztelegve – belső felújítását 2019 októberében kezdték meg. Uniós forrásból nettó 705, hazai támogatásból további 250 millió forintot költöttek rá.

Az Almásy-kastély kiskastély-szárnya 1807-re készült el Czigler Antal tervei alapján, eredetileg uradalmi tisztiszárnyként üzemelt. A nemesi család a nagy gazdasági világválság idején elszegényedett, ekkor ide költöztek át a fő épületből, a cselédséget pedig egy új épületben szállásolták el.

Jankovich Stefánia 1838-ban kötött házasságot gróf Wenckheim Józseffel. 1839-ben hangversenyt rendeztek a kastélyban a kórház megépítéséhez gyűjtést is rendezve, amelyen Erkel Ferenc is fellépett. 1849-ben gondoskodtak a Gyulára érkező honvédtisztekről. 1857-ben vendégül látták Ferenc József császárt és Erzsébet császárnét. 1870-ben ő alakította meg a rendszeresen jótékonykodó Gyulai Nőegyletet, amelynek első elnöke volt.
 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
• Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
• Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
• Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
• Végül bizánci provinciává süllyedt a vandálok rettegett afrikai királysága
• A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat
• Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
• Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
• Pokoli kínokat szenvedhettek el a Vezúv lábánál élő Pompeii lakói