Batthyány Kázmér, a forradalom minisztere
2004. július 12. 12:00
Százötven évvel ezelőtt halt meg Párizsban Batthyány Kázmér nagybirtokos, liberális politikus, a Szemere-kormány külügyminisztere.
Korábban
Gróf Batthyány Kázmér |
Bezerédj Istvánt követően (Gusztáv bátyjával) az elsők között több falujukkal örökváltság-szerződést kötöttek. Birtokain óvodákat, iskolákat állított, családjának jórészt nagyatyja, Batthyány Tódor által gyűjtött rohonci könyvtárát az MTA-nak adományozta. Bátyjával és Károlyi Lajos gróffal Rohoncon gazdasági tanintézetet alapított.
Az 1843-44-i országgyűlésen radikális nézeteivel tűnt fel. 1844-ben elnöke lett a Kossuth kezdeményezésére (és vezetésével) megalakult Védegyletnek. A Magyar Gazdasági Egyesületnél pályázatot hirdetett a mezőgazdasági viszonyok átalakítását elősegítő tanulmányokra. Jó barátságban volt Teleki Lászlóval és Vörösmartyval, akinek évdíjat juttatott.
1848. április 22-étől Baranya vármegye főispánja, utóbb kormánybiztosa volt, majd önkéntesként részt vett Szenttamás ostromában. 1848 őszén Mohácson népfelkelést szervezett és a Dráva-Duna szögét megtisztította Jelačić csapataitól. 1849. február 12-én a Kiskunság, Szeged, Szabadka és Zombor teljhatalmú polgári és katonai biztosa lett, s e minőségében részt vett a szőregszentiványi csatában (március 22.).
1849. május 2-tól augusztus 11-éig a Szemere-kormány külügyminisztere s ideiglenesen az ipar-, kereskedelem- és földművelésügyi tárca vezetője. Világos után követte Kossuth-ot a törökországi Vidinbe, Sumlába, végül Kiutahiába, ahonnan 1851 szeptemberében Párizsba költözött.
Az emigrációban Kossuth-tal való viszonya megromlott. Párizsi éveiben emlékiratokat írt, amelyek csak töredékesen ismeretesek.
1851-ben, távollétében halálra ítélték. 1987-ben, születésének 180. évfordulóján a montmartre-i temetőből hazahozták földi maradványait, s a siklósi vár kápolnájának családi kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap