2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Batthyány Kázmér, a forradalom minisztere

2004. július 12. 12:00

Százötven évvel ezelőtt halt meg Párizsban Batthyány Kázmér nagybirtokos, liberális politikus, a Szemere-kormány külügyminisztere.

Gróf Batthyány Kázmér
Gróf Batthyány Kázmér 1807. június 4-én született Pozsonyban. Ifjú korában nyugat-európai utazásai során nagy hatással voltak rá a kor szabadelvű nézetei. Csak hazatérése után tanult meg magyarul. Az 1839-40-i országgyűlésen már a főrendi táblai ellenzék egyik jelentős tagja.


Bezerédj Istvánt követően (Gusztáv bátyjával) az elsők között több falujukkal örökváltság-szerződést kötöttek. Birtokain óvodákat, iskolákat állított, családjának jórészt nagyatyja, Batthyány Tódor által gyűjtött rohonci könyvtárát az MTA-nak adományozta. Bátyjával és Károlyi Lajos gróffal Rohoncon gazdasági tanintézetet alapított.


Az 1843-44-i országgyűlésen radikális nézeteivel tűnt fel. 1844-ben elnöke lett a Kossuth kezdeményezésére (és vezetésével) megalakult Védegyletnek. A Magyar Gazdasági Egyesületnél pályázatot hirdetett a mezőgazdasági viszonyok átalakítását elősegítő tanulmányokra. Jó barátságban volt Teleki Lászlóval és Vörösmartyval, akinek évdíjat juttatott.


1848. április 22-étől Baranya vármegye főispánja, utóbb kormánybiztosa volt, majd önkéntesként részt vett Szenttamás ostromában. 1848 őszén Mohácson népfelkelést szervezett és a Dráva-Duna szögét megtisztította Jelačić csapataitól. 1849. február 12-én a Kiskunság, Szeged, Szabadka és Zombor teljhatalmú polgári és katonai biztosa lett, s e minőségében részt vett a szőregszentiványi csatában (március 22.).


1849. május 2-tól augusztus 11-éig a Szemere-kormány külügyminisztere s ideiglenesen az ipar-, kereskedelem- és földművelésügyi tárca vezetője. Világos után követte Kossuth-ot a törökországi Vidinbe, Sumlába, végül Kiutahiába, ahonnan 1851 szeptemberében Párizsba költözött.


Az emigrációban Kossuth-tal való viszonya megromlott. Párizsi éveiben emlékiratokat írt, amelyek csak töredékesen ismeretesek.


1851-ben, távollétében halálra ítélték. 1987-ben, születésének 180. évfordulóján a montmartre-i temetőből hazahozták földi maradványait, s a siklósi vár kápolnájának családi kriptájában helyezték örök nyugalomra.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár