Kiderült egy őskori Nílus-parti tömegsírról, hogy háborúk áldozatait rejti
2021. május 28. 11:18 MTI
Őskori vérfürdők nyomait fedezték fel egy tömegsírban a mai Szudán északi részén, amikor újra megvizsgálták a hatvanas években feltárt csontokat.
Korábban
A Nílus keleti partján a világ egyik legrégibb, 13 400 éves, háborúkról árulkodó temetkezési helyének leleteit vizsgálták meg újra – közölték csütörtökön a tudósok. A korábban vélttel ellentétben a Dzsebel Szahaba-i sírhely nem egyetlen összecsapás emlékeit rejtette, hanem sorozatos erőszakos ütközetek nyomait.
A 61 férfi, nő és gyerek közül 41 csontmaradványain találtak legalább egy sérülést. A sebek leginkább dobófegyverektől, köztük dárdáktól és nyilaktól származtak. Némelyik be is gyógyult, ami arra utal, hogy az ember túlélte a harcot.
Tizenhat ember maradványain gyógyult és be nem forrt sebek is voltak, ami arra utal, hogy egy összecsapást túléltek, hogy aztán a következőbe belehaljanak. A mikroszkópos vizsgálat olyan sebeket is azonosított, ahol kőfegyverek maradványai ágyazódtak a csontba.
Az első, 1960-as években készített elemzés csak 20 embert talált, akinek sebei voltak, gyógyult sérülést egyet sem.
„A kiterjedt, senkit sem kímélő erőszak egyaránt sújtott férfit, nőt, akár négyéves gyereket is” – mondta Isabelle Crevecoeur, a Bordeaux-i Egyetem paleoantropológusa, a Scientific Reports tudományos lap friss számában megjelent tanulmány vezető szerzője.
Dárdát és nyilat távolról is célba lehet juttatni, de közelharcra utaló törések is láthatók, a fejet védve magasba emelt alkarra mért ütés is ilyen sérülést okoz.
A Nílus völgyében vadászó-gyűjtögető csoportok éltek a mezőgazdaság és az állattenyésztés elterjedése előtt. Emlősökre, köztük antilopra vadásztak, halat fogtak, növényeket és gyökereket gyűjtöttek. Kicsi, talán száz tagnál kevesebb lélekszámú csoportokban éltek.
Noha a harcok okát nem könnyű megállapítani, annyi tudható, hogy a korszakban a száraz klíma esősebbre fordult, ami a Nílus gyakori, súlyos áradásához vezetett, és talán ez váltotta ki a klánok közötti harcokat a területért.
„Szemben az egyes csatákkal vagy a rövid háborúkkal az erőszak itt rendszeres lehetett, az élet napi struktúrájának része” – mondta Daniel Antoine, a tanulmány társszerzője, a londoni British Múzeum egyiptomi és szudáni osztályának biorégészeti kurátora.
Crevecoeur szerint ismeretlen kulturális különbségek is szerepet játszhattak a vadásztársadalmak közötti folytonos erőszakban.
A régészeti lelőhely a Nílus-völgy legrégibb, Afrika egyik legősibb temetkezési komplexuma.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap