Súlyosan mérgező vegyülettel gyógyított egykor Japán vezető orvosa

Az Oszakai Egyetem kutatói ezért az egyik fiolát müonokkal – az elektronok 200-szor nehezebb „testvér”-részecskéivel – bombázták laboratóriumi körülmények közt. A müonok ugyanis képesek az üvegen is áthatolni, és különböző anyagokkal ütközve eltérő fényjelenségeket idéznek elő.

A kutatók arra jutottak, a fiolában található fehér por higany(II)-klorid (HgCl2) volt. A por állagú, ám könnyen szublimáló (szilárdból légneművé váló) vegyületet a korban a szifilisztől a reumáig számtalan betegség kezelésére alkalmazták, azzal azonban nem voltak tisztában, hogy erősen mérgező, és a vesék leállását is okozhatja.

Az Oszakai Egyetem egyébként birtokában van Ogata két ilyen ládájának is, amelyeket az orvos feltehetően magával vitt, amikor pácienseit látogatta. Az egyik láda, amelyet élete későbbi szakaszában használt, 22 olyan üvegcsét tartalmaz, amelyben még gyógyszer is található. A kutatóknak azért is fontos ismerni ezek tartalmát, hogy állapotuk megőrzéséről hatékonyan gondoskodhassanak.

Azért döntöttek a müonos vizsgálat alkalmazása mellett, mert a müonrészecskék képesek áthatolni anyagokon anélkül, hogy kárt tennének bennük, így a fiola 3 milliméter vastag üvegfala sem bizonyult számukra akadálynak. A különböző anyagokkal ütközve a müonok eltérő tulajdonságú fényeket bocsátanak ki, a szóban forgó anyagtól függően.

A kutatók elsőnek egy olyan üvegcsét választottak, amely a kandzsi ábécé (a japán nyelv által használt írásjelek kínai eredetű halmaza) „kan” karakterével volt jelölve, a higany(II)-kloridot jelentő „kanko” jelölés első elemével – számolt be az Aszahi Sinbun című napilap.

A kísérletet a Tókai tartományban található Japán Protongyorsító Központban (J-PARC) hajtották végre. A müonos eljáráson kívül röntgenfluoreszcenciás vizsgálatot is végrehajtottak a fiolán, amelyről megállapították, hogy ólom- és káliumtartalmú üvegből készült.

„Ez újfajta módszer lehetne az efféle kulturális tulajdonságok rombolásmentes vizsgálatára” – írták a kutatók a Journal of Natural Medicinces című orvosi szaklapban megjelent tanulmányukban.

A higany(II)-kloridot évszázadokon át alkalmazták hashajtóként, illetve gyomorfekélyek kezelésére. Mellékhatásai felszívódásának helyétől függően hasfájás, véres hányás, illetve a torokban és a szájban fellépő égető érzés is lehetnek.

Mivel rendszerint alkalmazták a szifilisz kezelésére is, a higany(II)-kloridos mérgezés tüneteit gyakran összetévesztették magának a betegségnek a tüneteivel. A különféle eljárások keretében volt, hogy a betegnek el kellett fogyasztania a mérgező anyagot, de előfordult, hogy belélegeztették vele a könnyen szublimáló port, avagy bőrére kenték.

„Feltehetőleg nem magában alkalmazták, hanem más gyógyhatású anyagokkal keverték össze, hogy sztrókban, illetve reumaszerű tünetekben szenvedő betegeket kezeljenek” – mondta el Takahasi Kiokó, a tanulmány társszerzője az Aszahi Sinbunnak. A higany(II)-klorid orvosi alkalmazása legalább a középkorig visszakövethető, amikor arab orvosok sebek fertőtlenítésére használták.

Habár láthatóan súlyosan mérgező anyagot alkalmazott gyógyszerként, Ogata Kóan a késői Edo-kor egyik vezető orvostudományi személyisége volt Japánban – a 17. század óta tartó elszigeteltségből lassacskán kilépő országban ő terjesztette elsőként a fertőző betegségekkel kapcsolatos nyugati ismereteket.

Ogata hozta létre továbbá Japán első, kimondottan a fekete himlős megbetegedésekre szakosodott klinikáit, és a mai Oszakai Egyetem első kezdeményének is az általa létrehozott orvosi és technikai akadémia tekinthető.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére