Kegyetlen atrocitások, népirtás és menekülthullám kísérte India és Pakisztán függetlenné válását
2021. március 1. 18:10 Múlt-kor
„Amikor éjfélt üt az óra, és a világ alszik, India életre kel és szabadságot kap. Eljött a pillanat, amely ritkán adatik meg a történelemben, amikor egy nép átlép a tegnapból a mába, amikor véget ér egy korszak, és amikor egy sokáig elnyomott nemzet lelke végre szabadon megnyilatkozhat” – értékelt Dzsaváharlál Nehru, India első miniszterelnöke az ország függetlenné válásának felemelő pillanataiban 1947. augusztus 14-éről 15-re virradó éjszaka. A nagy nap azonban nemcsak a brit uralom alól való felszabadulást jelentette, hanem a szubkontinens vallási törésvonal mentén történő kettészakadását is. A muszlimok, hinduk és szikhek több évszázados ellentéte a második világháború után végképp kiéleződött, és példátlan erőszakhullám söpört végig a vegyes lakosságú területeken, amely még India és Pakisztán létrejötte után sem csillapodott. Az új határok családokat szakítottak ketté, az etnikai tisztogatásokban százezrek vesztették életüket, és milliók kényszerültek otthonuk elhagyására. Ez volt a történelem legnagyobb népvándorlása.
Korábban
India, a brit korona ékköve
India stratégiai fekvése és mérhetetlen gazdagsága miatt már a 16. században a gyarmatosító hatalmak kedvelt célpontjává vált.
Hamarosan a britek is érdeklődni kezdtek a kiaknázatlan lehetőségekkel kecsegtető terület iránt, és a Kelet-indiai Társaság hajói 1600-ban már partra is szálltak a szubkontinensen.
Bár a társaság kezdetben csak gazdasági hatalma kiterjesztésére törekedett, kereskedelmi érdekei védelmében idővel egyre többször avatkozott be a helyi politikai potentátok harcaiba, és a 18. század közepétől már deklaráltan a birodalomépítés vált a britek legfőbb törekvésévé.
A társaság a kormányzati és katonai előjogokat megszerezve fokozatosan terjesztette ki fennhatóságát, és India tényleges urává vált.
A szubkontinens kormányzása az őslakosok első függetlenedési kísérlete, az 1857-es szipojlázadás leverése után a korona kezébe került, amely hatalmát alkirály útján gyakorolta. Viktória királynőt 1877-ben India császárnőjévé is koronázták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 20:20
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20